Pörög a magyar turizmus, de a járvány előtti álomévek még váratnak magukra
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA külföldi látogatók adták a magyar turizmus növekedésének legfontosabb hajtóerejét 2025-ben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedd közzétett Helyzetkép–Turizmus című éves kiadványából. A statisztikai hivatal szerint a szektor teljesítménye tovább javult, a járvány előtti 2019-es csúcsot azonban összességében még nem sikerült túlszárnyalni.
A turisztikai szálláshelyeken tavaly összesen 47,2 millió vendégéjszakát regisztráltak, ami 5,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés legnagyobb részét a külföldiek adták:
- nemcsak többen érkeztek Magyarországra,
- hanem átlagosan hosszabb időt is töltöttek az országban,
- és többet költöttek, mint korábban.
A belföldi turizmus továbbra is meghatározó maradt. A magyarok több mint háromszor annyi utazást tesznek az országon belül, mint külföldre. Ugyanakkor a többnapos belföldi utazásokban részt vevők aránya csökkent: 2025-ben a lakosság 47 százaléka vett részt ilyen utazáson. Akik viszont útra keltek, átlagosan gyakrabban, 2,9 alkalommal, és hosszabb időre utaztak el. Jelentősen átalakult a turisztikai költések szerkezete is:
Az elmúlt évtizedben egyre nagyobb súlyt kaptak a szálláshely-szolgáltatások, amelyek bevétele 2025-ben folyó áron 12 százalékkal emelkedett, így elérte az 1194 milliárd forintot. A teljes forgalom 68 százaléka közvetlenül szállásdíjakból származott.
A szállodákhoz vándorol a bevételek döntő része
A bevételek erősen koncentrálódnak: a teljes forgalom háromnegyede a szállodákban keletkezett, miközben ezek a teljes férőhely-kapacitás alig több mint egynegyedét adják. Ez azt jelzi, hogy a hotelek továbbra is a hazai turizmus legfontosabb szereplői, és a vendégek jelentős része ezeket a szálláshelyeket választja.
A szabályozási változások is érezhetően alakították a piacot. Budapest VI. kerületében a magán- és egyéb szálláshely-szolgáltatás korlátozása jelentős visszaesést okozott:
Terézvárosban a rendelkezésre álló kapacitás 2026 első negyedévében 40 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, ami a vendégforgalom 28 százalékos visszaesésével járt együtt.
A főváros többi része ugyanakkor ellensúlyozni tudta ezt a hatást. A VI. kerület adatai nélkül számolva Budapest vendégforgalma 12 százalékkal emelkedett, és a környező városrészek többségében az átlagot meghaladó növekedést mértek. A KSH szerint a kieső forgalom egy része ezekbe a kerületekbe tevődhetett át.
A turizmus még nem érte el a járvány előtti csúcsot
A turizmus a magyar gazdaság egyik meghatározó ágazata maradt. A turizmushoz kapcsolódó szektorok – a multiplikátorhatásokat is figyelembe véve – 2024-ben a bruttó hozzáadott érték 10 százalékát állították elő. Ezzel párhuzamosan azonban jelentős szerkezeti átalakulás is zajlik: a kereskedelmi vendéglátóhelyek száma az elmúlt tíz évben mintegy egynegyedével csökkent, az italüzletek és zenés szórakozóhelyek száma pedig 44 százalékkal esett vissza.
A KSH teljes, éves turisztikai helyzetképe részletes adatokat és módszertani háttéranyagot is tartalmaz a magyar turizmus átalakulásáról.
