Gyenge lábakon a magyar gazdaság

Prognózis. Az alapkamat huzamosabb ideig történő fenntartása mellett elérhető 2012 végére az inflációs cél. Ez a friss jegybanki inflációs jelentés fő üzenete, amelynek részleteit tegnap tette közzé az MNB, de a monetáris tanács már ennek ismeretében döntött hétfőn az alapkamatról. A prognózis alapján a gazdasági növekedés kiegyensúlyozottabbá válhat, de továbbra is az export lesz a meghatározó benne. A külső költségsokkok, azaz a nyersanyagok és élelmiszerek világpiaci áremelkedésének közvetlen inflációs hatásai fokozatosan lecsengenek, de a másodkörös hatások elhúzódnak – mondta el Virág Barnabás, a jegybank elemzője az anyag bemutatóján.

A negyedévvel korábbi jegybanki prognózishoz, de az elemzői konszenzushoz mérten is pesszimista lett a mostani jelentés. Már lényegesen, 3 százalék alatti növekedéssel számolnak a következő két évre az MNB-ben. Elsősorban a belső kereslet halad alacsonyabb pályán annál, mint tavaly kalkuláltak vele.

A GDP-növekedés tekintetében az elmúlt két negyedévben a készletváltozás és a statisztikai hiba is emelkedett. Az MNB szakértői úgy gondolják, hogy az első negyedévben – a lengyelországihoz hasonlóan – GDP-mérési hiba tapasztalható a külkereskedelemben. Nálunk azonban ez a valósnál kedvezőtlenebb külkereskedelmi adatokat eredményezhetett.

A válság óta Magyarországra jellemző, hogy az unióhoz és a régióhoz képest is intenzívebb volt a fogyasztáscsökkenés. A háztartások esetében nagy óvatosság jellemzi a fogyasztási kedvet, a kapott jövedelmek nagyobb részét takarítják meg továbbra is, mint a válság előtti években – mutatott rá Virág Barnabás. A beruházások terén is sokkal tovább tart a visszaesés. A külső kereslet visszafogottabb lehet a konjunktúramutatók alapján. A fejlődő gazdaságok külkereskedelme már viszszatért a 15 éves trendhez, míg a fejletteké továbbra is alatta van.

A magyar gazdaságot illetően sokkal lassabban áll helyre a munkaerőpiac, mint amilyen a hanyatlás tempója volt, ám ez nem egyedi, az európai gazdaságra is ez jellemző. A statisztikában látható emelkedést az állam által teremtett munkahelyek jelentik.

A kormányzati lépések legerősebb hatása is éppen a munkaerőpiacon figyelhető meg – vélekedik a jegybanki stáb. A legfontosabb intézkedés, a rokkantnyugdíjasok munkaerőpiacra történő visszaterelése 200-220 ezer főt érinthet, a sikert illetően azonban vannak kétségek az MNB-stábban. Jelenleg a rokkantak legnagyobb hányada általános iskolai végzettséggel vagy kevesebbel rendelkezik, ez a tömeg pedig várhatóan csak az állami programokban tud majd elhelyezkedni – vélekedik a jegybanki elemző.

Mindezzel együtt a következő években fokozatosan megjelenhet 130 ezer ember a munkaerőpiacon, a foglalkoztatási ráta is nagyjából ennyivel javulhat. A munkanélküliség azonban 10 százalék körül maradhat. Ennek megfelelően a béremelések is visszafogottak maradhatnak.

A költségvetés idei nagy egyedi bevétele (a nyugdíjvagyon) elfedi az adókiengedésből származó egyenlegromlást. A GDP 2,5 százalékát kitevő lazítás nagy része előttünk van, másrészt a válság és a gazdaságpolitikai ösztönzők sokkal óvatosabb viselkedést eredményezett, ez csökkentette a kedvező impulzus hatását. A válság előtt is adóssággondokkal küzdő országokhoz képest Magyarország helyzete kedvezőnek tekinthető.

2012-ben a költségvetés pozíciója javul, az ESA módszertan szerint 3,2 százalékos hiányt jeleznek előre. A 250 milliárd forintos befagyasztásról még nincs konkrét intézkedés, ezért ezt is csak minimálisan építették be a prognózisba. Ha minden intézkedés megvalósul, akkor a jegybank szerint elérhető a kormány által kitűzött, 2,5 százalékos cél a GDP arányában. Benke Dávid