Ennek keretében elsősorban a költségvetés kiadási oldalát kurtítják meg 2015-ig, főleg az egészségügy és a hadi kiadások terén várható drasztikus megszorítás. A görög költségvetés bevételi oldala sem marad érintetlen, ott adóemeléseket fognak eszközölni a strukturális reformcsomag keretében. Ma magyar idő szerint 11:00-kor folytatódik a szavazás, ahol a privatizációs program részleteiről dönthetnek a honatyák; a cél, hogy a következő években 50 milliárd eurós bevétel keletkezzen az állami vállalatok értékesítéséből.
Neves közgazdászok értékelték a tegnapi szavazást, Joseph E. Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász szerint, ha sikerül a többi uniós partnerországgal közös nevezőre jutni, és egy állandó mechanizmust kialakítani, akkor elkerülhető lesz a periféria csődje, és megmenekül az eurózóna is.
Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem professzora szerint viszont legfeljebb időt nyertek az európai vezetők azzal, hogy a görögök elfogadták a nekik szánt kényszerzubbonyt, de a csőd veszélye koránt sem ült el. A közgazdász szerint a privatizációra azért is szükség van, mert az állami túlsúllyal működő görög gazdaság versenyhátrányba került a globális termelési és kereskedelmi harcban, ami miatt most kikényszerül a megújítás.
Nem csak az athéni képviselőházban folytatódnak ma a görög csomag körüli megbeszélések, hanem Berlinben is találkozó lesz, mégpedig a német pénzügyminiszter és az ország vezető bankjai között. A németek más országhoz hasonlóan azt próbálják elérni saját hitelintézeteiknél, hogy önkéntes alapon hosszabb futamidők mellett újítsák meg a görög kitettségüket, amikor a jelenlegi lejáratok esedékesek lesznek.
A piacon Josef Ackermann, a Deutsche Bank vezére és Wolfgang Schaueble pénzügyminiszter találkozójára fognak odafigyelni, Ackermann mutatott hajlandóságot a görög probléma rendezésében való részvételre, amennyiben a francia bankok után a németekkel is sikerülne megegyezni, az óriási megkönnyebbülést jelenthetne a piacoknak, és az unió által tervezett részleges megoldás sikerét hozhatná.
