Lehet-e éhséglázadás Magyarországon? - Elemzők válaszolnak

„Toronymagasan vezetünk a régióhoz képest a szociális kiadások tekintetében” – mondta Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. Négy százalékponttal többet költünk szociális juttatásra a GDP arányában, mint a régiós országok. Ez azt jelenti, hogy 1000 milliárd forintos kivonásra lenne szükség a szociális ellátórendszerből – véli Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza.

Azon az úton kell haladni, amelyen a kormány elindult. A foglalkoztatás nagyon alacsony Magyarországon, és ez nem teszi lehetővé a nagyarányú szociális juttatásokat. A Gyurcsány-kormány 2006-os reformjai „rossz szerkezetűek voltak”, és aláásták a „versenyképességet” – mondta a TakarékBank elemzője.

A kormánynak az a célja, hogy segélyből kevesebb jövedelemhez lehessen jutni, mint közmunkából, és hétköznapi munkával nagyobb jövedelemre lehessen szert tenni, mint közmunkával – derült ki a Széll Kálmán-terv elemzőknek tartott háttérbeszélgetésén.

Több közgazdász egyetért abban, hogy a kormányzat reformcsomagja hasonlít a szlovák Dzurinda-féle megszorító intézkedésekhez. Szlovákiában voltak lázadásszerű események – mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza.

Az elemző úgy véli, ha csökkentik a segélyeket, az jövedelemkiesést okoz, és akik a segély mellett nem is dolgoznak a feketegazdaságba – és nem is tudnak elhelyezkedni – nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek. Így nem lehet kizárni, hogy izoláltan és spontán módon kitörnek lázadások – tette hozzá.

Ha nem indul be a közmunkaprogram a terv szerint, akkor elképzelhető, hogy az történik, mint Szlovákiában – nyilatkozta a közgazdász. Kondrát Zsolt szerint nagyon sok múlik a megvalósításon, és fontos, hogy a nehéz helyzetben lévőknek időben segítsen a program.

Ha előbb csökkentik a segélyezést, mint a program beindul, illetve ha nem éri el ezeket az embereket, akkor nem lehet kizárni, hogy hasonló esemény történik, mint Szlovákiában - emelte ki.

A konvergenciarogram szerint a 2014-re beharangozott háromszázezer új munkahely úgy jön létre, hogy a közmunkák 150-200 ezer munkanélkülit szívnak fel, a fehéredésből ötvenezer fős javulás származik, a gazdasági bővüléssel pedig 50-100 ezer új munkahely jön létre.

Mit mutatnak a számok?

Az Economist Intelligence Unit Magyarországgal foglalkozó friss elemzésében leírja, hogy a háztartások mediánjövedelme 20 613 dollár, míg Közép-Kelet Európában 18 485 dollár. Az átlagos havi jövedelem 2010-ben 1 155 dollár volt hazánkban, míg a térségben 918 dolláron alakult. A Gini koefficiens viszont arra mutat rá, hogy a jövedelmi egyenlőtlenség valamelyest magasabb nálunk, mint a régióban: Magyarországon 0 és 1 közötti skálán 0,301-es, míg a térségben 0,282-et mutat.

Ennek tükrében a helyzet nem tűnik olyan kedvezőtlennek. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb rendelkezésre álló 2009-es adatai alapján az egy főre jutó bruttó hazai termék azt mutatja, hogy az ország régiói közötti különbségek tovább erősödtek. A továbbra is az első helyen álló Közép-Magyarország és az utolsó helyen lévő Észak-Magyarország fajlagos mutatója között minden eddiginél nagyobb: 2,8-szeres a különbség – írja a KSH. A jelentés alapján a legalacsonyabb Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében az egy főre jutó GDP.

Túl kevesen dolgoznak...

Suppan Gergely elmondta: Svédországban azért lehet fenntartani a széleskörű jóléti rendszert, mert 75 százalékos a foglalkoztatottság. Magyarországon viszont ez a mutató 55 százalékon áll, vagyis túl kevesen dolgoznak és adóznak ahhoz, hogy egy hasonló rendszert fenntartsunk.

„A foglalkoztatást kell bővíteni, és az 1 millió új munkahely lehet, hogy nem is elég. Ennél még többre van szükség” – nyilatkozta Suppan Gergely. Az Orbán-kormány célja, hogy 10 év alatt 1 millió új munkahely jöjjön létre, és azt tervezik, hogy a ciklus végére legalább 3 százezerrel többen dolgozzanak.

Egy versenyképtelen, fejlődésképtelen modellt nem szabad fenntartani, mert könnyen Portugália helyzetébe kerülhetünk – figyelmeztetett az elemző. Portugália viszonylag fegyelmezett gazdaságpolitikát folytatott, magas újraelosztást tartott fenn, magas államadósságot görgetett, és fejlődésképtelenné vált. „Most kártyavárként dől össze” – véli az elemző.

Empirikus úton bizonyítható, hogy a szociális kiadások emelésével lefullad a növekedés. Lehet, hogy egy évtized múlva, vagy később, de lelassul a bővülés. Ahol viszont csökkentik a szociális kiadásokat az növeli a versenyképességet, és beindul a gazdaság – magyarázta Suppan Gergely.

Vannak szociálpolitikusok, akik azt mondják, hogy a felzárkóztatás miatt fontos fenntartani a szociális ellátórendszert jelenlegi szinten, de Suppan úgy látja, hogy „segélyből senki sem törhet ki a nyomorból”.

Kitörési pontot az jelenthet az elemző szerint, ha a segély helyett önellátásra rendezkednek be a leszakadó falvak. Ilyen kísérlet van Tolna megyében, vagy Kaposváron. A tartósan munkanélküliek az önkormányzat tulajdonában álló parlagon lévő földeken dolgozhatnak, az önkormányzat pedig átveszi a termékeket. Ilyenek lehetnek még a biomassza erőművek is, ahol a növényeket és a hulladékot hasznosíthatják, és áramot termelhetnének.

Szlovákia korábban a reformok hatásra ért el 6-8 százalékos gazdasági növekedést - véli Suppan. A Fitch Ratings pedig hétfőn arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország növekedési üteme javulhat a Széll Kálmán-terv végrehajtásával.

Kitörési pontot az jelenthet az elemző szerint, ha a segély helyett önellátásra rendezkednek be a leszakadó falvak. Ilyen kísérlet van Tolna megyében, vagy Kaposváron. A tartósan munkanélküliek az önkormányzat tulajdonában álló parlagon lévő földeken dolgozhatnak, az önkormányzat pedig átveszi a termékeket. Ilyenek lehetnek még a biomassza erőművek is, ahol a növényeket és a hulladékot hasznosíthatják, és áramot termelhetnének. -->