Rugalmasabb, de jobb is?

Jelentősen átalakítaná a rugalmasság érdekében a munkajogi szabályozást a kormány – erősíti meg a korábbi politikai nyilatkozatokat és a Széll Kálmán-terv célkitűzéseit a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által tegnap publikált Magyar munkaterv. A hazai foglalkoztatottság jelentős felpörgetését célzó koncepció az új munka törvénykönyvével kapcsolatban teljesen új munkaerő-piaci szemléletet tükröző koncepciót rajzol fel. A születendő jogszabály szűkítené a védelemben részesülő dolgozók körét, azt állítva, hogy a magasan képzett munkavállalóknak nincs erre szükségük. A koncepció szerint a szerződéses autonómiát is jelentősen erősítené a kormány a munkavállalásban, vagyis tágabb teret engedne munkavállaló és munkáltató megegyezésének. Különböző ösztönzőket helyez kilátásba az atipikus foglalkoztatási formák terjedésének elősegítése érdekében, így megkönnyítené a gyermeket váró vagy nevelő szülők, az idősek, valamint a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését. Ezeket azonban nem részletezi a dokumentum.

Az új törvénykönyv háttérbe szorítaná a szakszervezeteket is, és helyettük az üzemi tanácsoknak adna nagyobb szerepet. Végül – a munkaerő felvételének döntését megkönnyítendő – egyszerűbbé és tehermentesebbé tenné a vállalkozók számára a dolgozó elbocsátását.
„Amit a kormány rugalmasságnak nevez, az a munkavállalóknak kiszolgáltatottságot jelent” – mondta el a Világgazdaságnak Varga László.

A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke hozzátette: „A magas képzettségű dolgozók védelmét enyhítő szabályozás teljesen elhibázott, hiszen egy munkavállaló hiába jól képzett, ha idősebb korában elbocsátják, nem talál könnyen állást. A szerződéses autonómia erőltetése szintén a munkavállalók kiszolgáltatottságát eredményezi, lévén a felek nem egyenjogúak” – tette hozzá az elnök.

A szakszervezetek jelentőségének mérsékléséről szólva elmondta: a témában a munkavállalók megvezetése folyik, hiszen az üzemi tanácsoknak bár vannak fontos jogosítványai, ezek nem terjednek ki az üzemen túlra.

Varga László szerint a tervezett intézkedések nem alkalmasak a foglalkoztatottság növelésére. Az elnök szerint mindez „nem XXI. századi foglalkoztatásbővítés, hanem XIX. századi kiszolgáltatottság megteremtése, ezzel Magyarország piacképtelensége még erőteljesebb lesz.”

Megérett már a munka törvénykönyvének újraszabályozása, hiszen az egy teljesen más helyzetben született. A rugalmasabb szabályozás új szemléletet hordoz, amely a vállalkozók számára támogatható – mondta el a Világgazdaságnak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára kiemelte: fontos lenne ugyanakkor, hogy az anyagban is említett, a dolgozók érdekeit szolgáló garanciákat beépítsék az új törvénybe. „Nem a kiszolgáltatottság növelése a cél, hanem az, hogy a jelenlegi átláthatatlan, hihetetlenül bonyolult és felesleges adminisztrációs terheket levegyék a munkáltatók válláról. Egy egyszerű, világos és áttekinthető szabályozásra van szükség, ahol pedig van specifikum, azt valóban ésszerűbb helyben, az adott munkáltatónál szabályozni. Mindez csak részben alkalmas ugyanakkor a foglalkoztatottság növelésére. Attól, hogy egyszerűbb lesz a szabályozás, önmagában még nem lendül fel a foglalkoztatás, de ha az alkalmazott eszközök egy irányba mutatnak, mindez hozzájárulhat a sikerhez” – tette hozzá Dávid Ferenc.

A Budapesti Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója szerint a rugalmasság előnyös, hiszen nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a rugalmasabb munkaerőpiacok könynyebben reagálnak a válsághelyzetekre, ezért is van, hogy nemzetközi szereplők, mint például az Európai Unió és az OECD is támogatja az ilyen irányú változásokat. Scharle Ágota azonban hozzátette: kérdéses, hogy ez mennyit lendít a hazai foglalkoztatottságon, hiszen a magyar munkaerőpiac nemzetközi összehasonlításban eddig is rugalmasnak számított. Ráadásul egy rugalmas munkaerőpiacon a bérek is rugalmasan alakulnak. Egyidejűleg bérszabályozást bevezetni az adóváltozások kompenzálására és megkönnyíteni az elbocsátást egymásnak némiképp ellentmondó intézkedések. Ez a kettő együtt arra ösztönöz, hogy a dráguló bérköltségre a vállalkozók így inkább elbocsátásokkal, mint más eszközökkel válaszoljanak – véli a szakértő.

A tervezet szerint a jövőben egyes közalkalmazotti státusokat két részmunkaidős foglalkoztatott között osztanának meg, akik közül az egyik munkavállaló nyugdíjazás előtt áll, míg a másik pályakezdő. Előző után a közterheket a munkáltató teljes mértékben fizetné továbbra is, így nem „romlana le” nyugdíjának várható öszszege.

A tervezet szerint a jövőben egyes közalkalmazotti státusokat két részmunkaidős foglalkoztatott között osztanának meg, akik közül az egyik munkavállaló nyugdíjazás előtt áll, míg a másik pályakezdő. Előző után a közterheket a munkáltató teljes mértékben fizetné továbbra is, így nem „romlana le” nyugdíjának várható öszszege. -->