Az ÁSZ munkatársai a közelmúltban fejezték be az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) végrehajtásának ellenőrzését, az ellenőrzés aktualitását az adta, hogy 2010-ben megkezdődött az programok zárása és elszámolása az Európai Bizottsággal. Az ellenőrzés során a támogatást nyújtó intézményeket, valamint 147 kedvezményezettet (projektet) ellenőriztek az ÁSZ ellenőrei. Az ÁSZ szerint a többletkiadásokat főként a tartalékprojektek támogatása és "szabálytalansági gyanú miatt" teljes mértékben hazai forrásból finanszírozott projektek okozták.
A számvevőszék megállapítása szerint az ország felzárkózása az uniós átlaghoz az egy főre jutó GDP-ben mérve csekély mértékű volt, 2004-ről 2009-re 1 százalékponttal növekedett. Hosszabb időszakot tekintve a Közép-magyarországi régió erőteljesen növekedett, míg a többi hat régió helyzete nem változott lényegesen (a 2000-2008. évi adatok alapján). Az Észak-magyarországi, az Észak- és a Dél-alföldi, valamint a Dél-dunántúli régió felkerült az (EU) "legszegényebb 20 régió" listájára. A régiók kiegyensúlyozott fejlesztése továbbra is kiemelt cél maradt.
Az új és a megőrzött munkahelyek száma együttesen 34 ezer körül alakult a programok zárójelentése szerint, de az ellenőrzési tapasztalatok szerint a programoknak inkább a munkahely-megőrzési hatása érvényesült. Az emberi erőforrás minőségi fejlesztése cél keretében mintegy 330 ezer embert képeztek széles körben.
Az ellenőrzésre kiválasztott projektek közül négy szabálytalan volt, egy esetben bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett a számvevőszék. Három projekt (Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő környezetbarát közlekedést szolgáló fejlesztése, egy önkormányzati IT modul, Fővárosi Önkormányzat zajtérképe alapján készített intézkedési terv) hasznosításában hiányosság mutatkozott.
Az ÁSZ azt javasolta a nemzeti fejlesztési miniszternek és a vidékfejlesztési miniszternek, hogy fejlesszék tovább a jövőbeni támogatási rendszert - a 2014-2020-as EU fejlesztési stratégia fényében - úgy, hogy a forrásvesztés elkerülése és a szabályosság mellett a stratégiai célok megvalósítása és a projektek fenntarthatósága is kiemelt szempont legyen.
