BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Barroso: Nagyon súlyos a helyzet - A kasszakulcs Berlinben van

Szokatlanul borúlátó nyilatkozatot tett José Manual Barroso, az Európai Bizottság elnöke az EU vezetőinek holnapi csúcstalálkozóját megelőzően.

"Senkinek ne legyenek illúziói, a helyzet nagyon súlyos. Válaszlépésekre van szükség, máskülönben a következményeket egész Európában és a kontinensen túl is érzékelik majd" – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke a görög válság kezelésére összehívott uniós csúcs előtt. Barroso a Reuters szerint burkoltan kritizálta Németországot, amikor leszögezte: a döntéshozóknak arról kell beszélniük, hogy mit tudnak és mit fognak tenni, nem pedig arról, hogy mit nem.

A Bizottság vezetője szerint a görög válság kezelésére adott válaszlépésnek biztosítania kell Athén államháztartásának stabilitását, az ország likviditását, a bankrendszer helyrehozatalát, valamint az EFSF nagyobb szerepvállalását a magánszektorral egyetemben. Mint arról beszámoltunk , a tervek szerint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) is hitelezhetné a bankokat azok feltőkésítése érdekében. A 440 milliárd eurós mentőalap bevetése mellett az uniós vezetők a második görög mentőcsomagról is dönthetnek, amelynek összege becslések szerint 80-120 milliárd euró között mozoghat.

Vélhetően a bankok megsegítése mellett az EFSF számára lehetővé tennék az államkötvények vásárlását a másodlagos piacon, az adósságsújtotta országok pedig a tervek szerint visszavásárolhatnák saját állampapírjaikat.

A gond az, hogy az EFSF működésének módosításához a nemzeti parlamentek jóváhagyására van szükség, ezt pedig nem feltétlenül tudja biztosítani Merkel kormánya, csakúgy, mint a finn és a holland törvényhozás. A kancellár eddig elutasított minden, az EFSF nagyobb bevonására vonatkozó javaslatot és tegnap is hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozó nem hoz majd azonnali, látványos megoldást Görögország számára.

Eközben a bankok is a maguk harcát vívják: az informátorok szerint a három évre kiterjedő futamidő hosszabbítások és egyéb lépések segítségével a pénzintézetek 40 milliárd eurónyi görög kifizetésről mondanak le. Ugyanakkor erős ellenállás várható az EU másik tervével szemben, amely szerint egy újonnan bevezetendő bankadóból finanszíroznák a görög mentőcsomagot. Banki források szerint a fő gond az, hogy ez a terv azokat a bankokat is sújtaná, amelyek nem rendelkeznek görög kitettséggel és ennélfogva jogi aggályok merülnek fel a javaslattal szemben.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.