Azoknál a cégeknél, ahol elfogadták az OÉT 4-6 százalékos bérnövelési ajánlását és például 5 százalékkal emelték a dolgozók bruttó bérét, ott a gyermeket nem nevelő, 250 ezer és 290 ezer forint között keresők már a nettó keresetük növekedésével számolhatnak, de a 250 ezer forint alatt keresők nettó jövedelme akkor is csökkenne.
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) a KKV Körkép áprilisi adatfelvétele keretében azt vizsgálta, hogy milyen cégeket érintette inkább az új törvényből adódóan a dolgozók nettó bérének csökkenése, és hogyan reagáltak a kis- és közepes vállalkozások az új szja törvénynek erre a hatására.
Az empirikus adatfelvétel eredményei azt mutatják, hogy a kis- és közepes vállalkozások 36 százaléka nem növelte a dolgozók bruttó bérét 2011-ben. A vállalkozások nagyobb része viszont emelte a béreket. A cégek 27 százaléka esetében 5 százalék alatti, 36 százaléka esetében pedig 5 százalék feletti volt a béremelés mértéke. Az eredmények azt is megmutatták, hogy a béremelés ténye és mértéke nagyban függ a vállalkozás üzleti helyzetétől: 5 százaléknál magasabb béremelésre azon alkalmazottaknak van esélye, akik kedvező üzleti kilátással bíró vállalkozásnál dolgoznak. A jó üzleti helyzetben lévő cégek majdnem fele (49 százalék) több mint 5 százalékkal emelte a béreket, míg a rossz gazdasági helyzetű cégeknek csupán 16 százaléka tudott ilyen mértékű béremelést adni. A gazdasági ágazatot tekintve a kereskedelemi cégeknél és a feldolgozóiparban dolgozóknak volt nagyobb esélye az 5 százalék fölötti béremelésre.
82 százaléknál találunk olyan dolgozót, akinek a reáljövedelme csökkent az adórendszer 2011-ben bevezetett változtatása következtében. Vállalkozásonként átlagosan 48 embert érinthetett hátrányosan az új SZJA törvény. A tisztán magyar tulajdonú cégeknél a dolgozók átlagosan 53 százalékát érintette hátrányosan az új szja törvény, míg a tisztán külföldi tulajdonban lévő cégeknél a dolgozók 36 százalékát.
Ez azt jelenti, hogy a magyar tulajdonban lévő cégek inkább kerülhetnek nehezebb helyzetbe, mint a külföldi tulajdonúak, őket ugyanis relatíve nagyobb mértékben érinti az, hogy alkalmazkodniuk kell az szja törvény által kialakított új helyzethez.
A személyi jövedelemadó szabályok változása különböző alkalmazkodási lépéseket indíthat el a vállalatok körében. A cégek 52 százaléka saját bevallása szerint teljesen, további 19 százaléka pedig részben kompenzálja a dolgozók kieső bérét. A maradék 29 százalék azonban egyáltalán nem kárpótolja az érintett dolgozók jövedelmének csökkenését.
A vállalkozás méretétől függetlenül a béremelés a leggyakoribb korrekciós módszer. Az 50 fő alatti cégek 70 százaléka, az 50-99 fős vállalkozások 87 százaléka, a 100 fő felettiek 75 százaléka kompenzálta a bérkiesést ilyen módon. A béren kívüli juttatások aránya az 50 fő alatti cégek esetében a legmagasabb (34 százalék), míg az egyéb módon kompenzáló cégek aránya a 100 fő feletti cégek esetében (11 százalék) jellemző leginkább, de az 50 fő alatti cégek esetében is 9 százalék körüli. Az 50-100 fő közötti cégekre ellenben egyáltalán nem jellemző a „zsebbe történő” fizetés. Ez az eredmény arra mutat, hogy az alkalmazkodási feszültség a kis cégeket ösztönözheti leginkább a „szürke gazdaság” és az adóelkerülési technikák alkalmazása felé.
A részben külföldi (80 százalék) és a tisztán hazai tulajdonú cégek esetében (79 százalék) a legmagasabb a béremelést, mint kompenzáció egy módját választó cégek aránya. Míg a tisztán külföldi tulajdonú vállalkozásoknál ez az arány 73 százalék. 30 százalék körüli mindhárom csoportban a béren kívüli juttatást fizető cégek aránya. Az egyéb módon kompenzáló cégek aránya a teljes mértékben külföldi tulajdonú cégek esetében a legmagasabb (12 százalék), a tisztán magyar cégeknél pedig 7 százalék.
