Elvesztik szerepüket a megyék
Új alapokra kell helyezni a megyék és az állam kapcsolatát. Ez volt a központi üzenet azután, hogy a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Orbán Viktor miniszterelnökkel egyeztetett az új önkormányzati törvényről. A tárgyalás eredményeit ma mutatják be sajtótájékoztatón; a Világgazdaság úgy értesült, a nagy változást a megyék hatáskörének teljes átrendezése jelenti.
A megyei önkormányzatok két probléma miatt vannak veszélyben. Egyrészt az adósságállományuk az évek során kezelhetetlen méretűre nőtt, másrészt pedig azokat a – többségében veszteséges – feladatokat kell ellátniuk, amelyeket nem vállal sem az állam, sem a települési önkormányzatok. A kormányzati tervek mindkét kérdést megoldanák, igaz, a megyék kvázi kiürítésének árán.
A korábban a megyéknek adott hitelek fedezetét nagyrészt az önkormányzati költségvetés, vagyis végső soron az állami normatíva jelenti. Az állam most információnk szerint ezt átvenné, ahogy sok olyan feladatot is, amelyet a megyei önkormányzat lát el, úgy, hogy a normatívát sem fogja kiadni. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a szolgáltatások megmaradnak, ahol eddig a megye feladata volt azokat ellátni, de a szakmai irányítást a megyei kormányhivatal adja, az ott dolgozók fizetését pedig az állam. Az ilyen feladatok ellátása körül, ahogy forrásunk fogalmazott, „hatalmas a katyvasz”, a kormány ezt szeretné átláthatóvá tenni.
Így a megyék elvesztenék a legfontosabb feladataikat, de nem maradnak funkció nélküliek ezután sem. A területfejlesztési feladatokat valószínűleg ők kapnák meg a regionális területfejlesztési tanácsok helyett. Itt lehetnek még viták a megyei jogú városokkal, hiszen ők nem képviseltetik magukat a megyei közgyűlésen, mégis szeretnék érvényre juttatni az akaratukat. Volt olyan polgármester megyei jogú városból, aki informális beszélgetésen fölvetette, hogy akár csak tanácskozási joggal, de kapjanak helyet a megyegyűléseken a megyei jogú városok képviselői is. A megoldásról a parlament dönt majd. Ott pedig több polgármester is helyet foglal, közülük többen is igen befolyásosak a Fidesz-frakción belül – Győr, Debrecen vagy Székesfehérvár első emberei például –, és várható, hogy még lobbiznak a nagyobb befolyásért.
A következő nagy kérdés az intézmények átadása lehet, erről azonban még nem született döntés. Úgy tudjuk, a következő néhány hétben tárgyalhatnak erről kormányzati szinten, s akkor dőlhet el, mennyi intézmény maradhat a megyéknél, illetve mennyit adhatnak át a településeknek, a járásoknak vagy az államnak.
Járások: nagy a bizonytalanság
Nem kiforrott még, mi lenne a járások feladatköre az új szabályozásban. Az 1983 után újra bevezetett közigazgatási egységek a kistérségektől vennének el feladatokat, úgy azonban, hogy eközben a kistérségek is megmaradnának. Több munka pedig a településektől kerülne át járási szintre, a jegyzői feladatkörök nagy részét például valószínűleg oda delegálnák. A mostani ötletek azonban még nagyban változhatnak. Nehezíti az egyeztetést, hogy mivel még nincsenek járások, nincsenek olyan politikusok sem, akik ezeknek az érdekeit képviseljék a kormány előtt.A megyék pozícióját erősíti az, hogy miniszterelnöki szintű tárgyalást még csak velük kezdett a kormány. Igaz, hogy a Belügyminisztérium kikérte minden önkormányzati szövetség véleményét, de a megyék voltak azok, amelyek vezetőivel Orbán Viktor maga egyeztetett. Különleges szerepet adott nekik a kormány a törvényjavaslat kidolgozása során is: értesüléseink szerint az ő képviselőjük kapta a feladatot, hogy készítsen el egyet a javaslat három munkaanyaga közül. Úgy tudjuk, ezenkívül a megyei jogú városok, valamint a többi település képviseletében született egy-egy terv, s ezeket összefésülve készült el a törvénytervezet.
A megyék pozícióját erősíti az, hogy miniszterelnöki szintű tárgyalást még csak velük kezdett a kormány. Igaz, hogy a Belügyminisztérium kikérte minden önkormányzati szövetség véleményét, de a megyék voltak azok, amelyek vezetőivel Orbán Viktor maga egyeztetett. Különleges szerepet adott nekik a kormány a törvényjavaslat kidolgozása során is: értesüléseink szerint az ő képviselőjük kapta a feladatot, hogy készítsen el egyet a javaslat három munkaanyaga közül. Úgy tudjuk, ezenkívül a megyei jogú városok, valamint a többi település képviseletében született egy-egy terv, s ezeket összefésülve készült el a törvénytervezet.
Ingatlanokat is eladhat Zala Egy-egy ingatlan értékesítése is segítségül szolgálhat a költségvetési egyensúly megvalósításához – mondta ki a Zala Megyei Közgyűlés. A megyét az Állami Számvevőszék kötelezte arra, hogy a túlzott hiánya miatt készítsen cselekvési tervet. Ebben leírták azt is: az egészségügyi és szociális ágazatban intézmények összevonására van szükség, kulturális területen pedig például tovább kell csökkenteni az intézmények alapvető működését nem veszélyeztető tevékenységek, rendezvények számát.
-->
