Hálás lehet Athén a csődért
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA harmadik számú hitelminősítő, a Fitch már sokkal határozottabb volt, és a csúcs után alig fél nappal világgá kürtölte: részleges fizetésképtelenségnek fogja minősíteni a magánszektor bevonását Görögország szanálási költségeibe. Indoklásuk szerint ugyanis a mentőcsomagban vizionált részvénycsere azt jelenti, hogy a görög állam nem fizeti ki befektetőinek az államkötvények után járó törlesztőrészletek és kamatok egy részét, tehát nem az eredeti kondíciókkal tesz eleget fizetési kötelezettségeinek.
Míg néhány hete az uniós vezetők a szívükhöz kaptak volna egy ilyen hírre, most elmaradt a heves reakció, és a piacok sem izgatták magukat különösebben: az euró csak minimálisan gyengült a dollárral szemben, a görög államkötvények hozamai pedig – szemben az elmúlt hetek szárnyalásával – tovább csökkentek, így enyhítve az országra nehezedő nyomást.
A nyugodt fogadtatás, valamint Sarkozy és Trichet „lazasága” arra enged következtetni, hogy az EU vezetői „újragondolták” azon korábbi félelmüket, miszerint a „csődesemény-minősítések” romba dönthetik az egész eurózónát, ezért mindenképp el kell azokat kerülni. Sőt, a jelek szerint alaposan fel is készültek minderre: ha a hitelminősítők negatívan reagálnak a csomagra, akkor az euró-övezeti tagállamok garanciákat nyújtanak majd a kereskedelmi bankoknak és az EKB-nak – mondta Trichet. Magyarul: az EKB-nál lévő, nem fizetőnek nyilvánított görög kötvényekért „jótállást vállal” a többi euróövezeti állam, így az EKB továbbra is elfogadja azokat fedezetként, tehát nem áll le a hellén bankrendszer finanszírozása.
Ráadásul Görögország csupán néhány napra, a részvénycsere lezajlásának idejére válik fizetésképtelenné. Annak lezárultát követően a hitelminősítők újraértékelik az ország adósságtörlesztési képességét, és azt valószínűleg a korábbi szintre lövik be.
Megnyugvásra okot adó fejlemény az is, hogy pénzügy intézményeket és brókercégeket tömörítő Nemzetközi Csere- és Származtatott Ügylet Társaság (ISDA) közölte: a részvénycserét önkéntesnek tekinti, és nem minősíti fizetésképtelenségnek. Az ISDA véleménye azért lényeges, mert gyakorlatilag ez a szervezet dönt arról, mely esetekben aktiválódhatnak a hitelek nemfizetése esetére köthető biztosítások (CDS).
Bár a nagyobb bajt így sikerül elkerülni, mindegyik euróöve-zeti vezető sietett megjegyezni, a magánszektor kasszához kéretéséből nem csinálnak rendszert. „Görögország abszolút kivételes helyzetet jelent, és ezért egyedi döntéseket igényel” – emelte ki Trichet, Sarkozy pedig még világosabban fogalmazott: „Ezt egyetlen más eurózóna-tagállam esetében sem fogjuk megtenni.” Mindez félre nem érthető üzenet Portugália, Írország vagy éppen Olaszország számára, hogy ne is reménykedjenek hasonló adósságteher-könnyítésben.
Ami a részleteket illeti, az euróövezeti csúcs közleménye szerint a magánszektor összesen 50 milliárd euróval járul hozzá Görögország szanálásának költségeihez 2011–14 között – ez lényegesen több, mint a korábban tervezett mintegy 30 milliárd. Az áldozatvállalás legnagyobb része kötvénycserével valósul meg: ennek keretében a magánbefektetők – euróövezeti garanciákért cserébe – vállalják, hogy lejáró görög államkötvényeiket hosszabb futamidejű papírokra cserélik, amely által mintegy 21 százalékos veszteséget vállalnak be önkéntesen. Azt is figyelembe véve, hogy jelenleg mintegy 150 milliárd eurónyi 2020-ig lejáró görög államkötvény van magánbefektetők kezében, és ezek 90 százalékát érinti a kötvénycsere, ezáltal összesen mintegy 37 milliárd euróról mondanak le a magánbefektetők – és egyúttal ennyivel csökkentik a görög állam adósságát.
A magánhitelezők tehervállalása kisebb, 12,8 milliárd eurót kitevő része kötvény-visszavásárlás révén valósul meg. Ennek keretében az ideiglenes válságkezelő alap (EFSF) hitelt nyújt a görög államnak, hogy az a jelenlegi, jóval névérték alatti piaci áron vásárolhassa vissza kötvényeit a befektetőktől a másodlagos piacokon.
A „ki nem mondott” csőddel tehát szinte mindenki jól jár: a hitelezők – például a tíz évvel ezelőtti argentin csődhöz képest – még tolerálható veszteségekkel megússzák a kalandot, ráadásul – a Frankfurter All-gemeine Zeitung szerint – a 109 milliárd eurós csomagból 55 milliárd az őket megillető garanciákra megy majd el. Görögország adósságterhei remélhetőleg a teljesíthető szintre sülylyednek vissza, és így az euróövezeti adófizetőkre is kisebb teher hárul. A szanálás költségeihez persze a görögök is keményen hozzájárulnak majd a tömeges privatizáció és az újabb megszorítások révén – a nagy kérdés már csak az, hogy a kilábalás útjának tekintett gazdasági növekedés mikor és mitől fog beindulni.
Mennyivel csökkennek a görög terhek?
A múlt héten elfogadott, hároméves mentőcsomagnak köszönhetően mintegy 24 százalékponttal, az ez év végén várható csaknem 160 százalékról 135 százalékra csökken Görögország GDP-hez viszonyított államadóssága. Nicolas Sarkozy francia elnök szerint az euróövezettől kapott hitelek kamatainak redukálása önmagában 12 százalékponttal nyesi viszsza az adósságot, a további 12 százalékpontos csökkenés pedig annak köszönhető, hogy a görögöket finanszírozó magánszektor kvázi önként lemond fennálló követeléseinek egy részéről.
- Az ideiglenes euróövezeti válságalap hatáskörének kibővítése: kötvényvásárlás a másodlagos piacokon, egyéb válságmegelőző intézkedések
- A görögöket hitelező magánszektor bevonása Görögország szanálásának költségeibe (50 milliárd euró, 2011–14), így csökken az országra nehezedő adósságteher
- Az EFSF kamatainak csökkentése 4,5–5,8-ról 3,5 százalékra, a futamidők meghosszabbítása hétről 15–30 évre (Görögország, Portugália és Írország esetében), ez szintén az adósságteher csökkentését szolgálja
- A jelenlegi hitelminősítők szerepének csökkentése, utalás egy fajsúlyos európai hitelminősítő intézet létrehozásának szükségességére -->
