Leépítés, összevonás, megszüntetés - Ezt tervezi jövőre a kormány
A 2010 májusában hivatalba lépett Kormány gazdasági csapdahelyzetet örökölt. A 2002-ben elkezdődött felelőtlen gazdaságpolitika hatására az államadósság a GDP 53 százalékáról 80 százalék fölé emelkedett, a megszorítások politikája kudarcot vallott és ellehetetlenítette a gazdasági növekedést – írja friss anyagában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Emlékeztetnek, hogy a magyar gazdaságpolitika emellett a munkahelyteremtésre, a gazdasági növekedésre, s a versenyképesség növelésére épül, ezekkel szoros összefüggésben valósul meg az államadósság csökkentése. Mindez mérséklődő államháztartási hiányt is feltételez.
A hiány mérséklésével Magyarország egyúttal teljesíteni kívánja az Európai Bizottság és az Európai Tanács elvárásait; tartósan 3 százalék alatti deficittel hazánk kikerülhet az uniós csatlakozása óta fennálló Túlzott Hiány Eljárás (EDP) alól és így egy újabb nagy lépést tudunk tenni a hitelességünk helyreállításához vezető úton – írja az NGM.
Hétfőn Peter Attard Montalto, a Nomura közgazdásza jelezte, hogy a kormány jövőre nem teljesíti a 3 százalék alatti GDP-arányos hiányt, és számításai szerint az eléri majd a 4,4 százalékot. "A Széll Kálmán Tervre épülő Konvergencia Program 2012-re a GDP arányában 2,5 százalékos hiánycélt határoz meg" – emlékeztet a gazdasági tárca.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy korábbi jelentése szerint jövőre "a kormányzati intézkedések következtében" nem gyorsul tovább a gazdaság.
Az NGM azt írja, értékelni kell a „hatékonyabb, eredményesebb közfeladat-ellátás irányába való elmozdulás lehetőségeit”, mozgásterét, meg kell szervezni a feladatellátást. A közfeladat-ellátás biztosítása mellett meg kell vizsgálni az intézmény megszüntetések és összevonások lehetőségét, illetve változatlan intézményi struktúra megtartása mellett is követelmény a fel nem használt kapacitások szűkítése (az intézmények „karcsúsítása”), így a felülvizsgálattal:
1. érdemi létszám-megtakarítást kell elérni,
2. érdemben fel kell tárni a dologi kiadások csökkentésének lehetőségét,
3. a felesleges, ezek között a párhuzamos kapacitásokat le kell építeni.
Azt is kiolvasható a dokumentumból, hogy a közszférában nem emelkednek a bérek jövőre: a „tervezés jelenlegi szakaszában változatlan mértékű illetményalappal, alapilletménnyel és a közalkalmazotti illetménytáblával kell számolni, a személyi juttatás előirányzat illetményfejlesztés címen nem növelhető”.
Kiemelik, a nyugdíjkiadások tervezésénél figyelembe kell venni a Széll Kálmán-tervben és a Konvergencia-programban szereplő, tervezett új emelési szabályt, vagyis a fogyasztói árindexet követő emelést. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj reálértéken nem növekszik, csak az infláció emelkedésével korrigálják.
A legsérülékenyebb, legszegényebb rétegeket érinti majd nagyon súlyosan a Széll Kálmán-terv, és ez olyan kockázatokat hordoz, amelyek az egész terv megvalósíthatóságát alááshatják - mondta korábban Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi vezetője.
A 2012. évi költségvetés fő irányai
A konvergencia programban a kormány aláhúzza, célkitűzése, hogy a költségvetési hiány a GDP 3 százaléka alatt maradjon, és „évről-évre folyamatosan csökkenjen”.
Adócsökkentés helyett: Jövőre több ezer forintot is bukhatunk
Jövőre „már beépülnek a kiadási előirányzatokba a strukturális reformoktól várt megtakarítások, de az egyenlegjavulás továbbra is takarékos költségvetési tervezést igényel”.
Ennek megfelelően: „a közszférában nem emelkednek az illetmények, de az alacsony keresetű munkavállalóknál megmarad az adójóváírás fokozatos szűkítését kompenzáló bérkiegészítés” – áll a jelentésben. A szuperbruttósítás fokozatos kivezetése a nettó kereseteket növeli.
A közmunkák új rendszerének elindulásával, az új programokban résztvevők növekvő számával is kalkulálva, a bérekre és járulékokra fordított GDP-arányos kiadások mintegy fél százalékponttal mérséklődhetnek 2011-hez képest – mutat rá a kormány jelentése.
NGM: Ötből négy új munkahely közmukával jön létre
A központi költségvetési fejezeteknél a dologi kiadások nem változnak, a helyi önkormányzatoknál a várható infláció mértékével növekedhetnek;
Életbe lép az új nyugdíjrendszer, az indexálási szabályok biztosítják a nyugdíjak reálértékének megőrzését (és a 2013-15-ös időszakra is ez várható).
A rokkantsági ellátások felülvizsgálata és átalakítása következtében csökken a rokkant nyugdíjakra fordított kiadás, e mellett a szociális támogatások és a családi támogatások nem emelkednek, a gyermeknevelés költségeit az adórendszeren keresztül ismeri el a költségvetés.
Csökkennek az ártámogatások: a gyógyszerkassza kiadásai érdemben mérséklődnek, a fogyasztói árkiegészítés csak minimálisan növekszik a 2011. évi csökkentett bázishoz képest. A korábbi gáz- és távhőtámogatás kibővített lakásfenntartási támogatássá alakul, de a célzottság megőrzésével.
Megkezdődik a felsőoktatás rendszerszintű átalakítása; 2012-tól a felsőoktatásba államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatók létszáma folyamatosan csökken. A 2011-es évi 53 450 főről 2014-re 30 000 körülire. „Megkezdődik az önkormányzati igazgatás méretgazdaságos átszervezése és a központi igazgatás racionalizálása” – áll a programban.
