Az MNB tavaly megkezdett „mini” kamatemelési ciklusa során 75 bázisponttal szigorított, így 6 százalékra emelte az irányadó kamatot a történelmileg legalacsonyabb 5,25 százalékos szintről. Akkor elsősorban az inflációs kockázatok miatt nőtt a kamat, és Magyarország megítélése sem volt túl kedvező. Tavaly még az sem volt teljesen világos a piacok számára, vajon a kormány elkötelezett-e a (strukturális) költségvetési hiány felszámolása mellett. A kockázatok azóta érdemben csökkentek.
A forint árfolyama erős, a belső kereslet gyenge, az pedig nem száll el, illetve külső hatások tartják fentebb – mondta Kondrát Zsolt a Világgazdaság Online-nak. Májusban az infláció 3,9 százalékon alakult, az év első 5 hónapjában pedig 4,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Az MKB Bank vezető közgazdásza azt is kiemelte, hogy Görögországgal ugyan lehetnek súlyosabb problémák, mint eddig, de a forint nem ment 270-es árfolyam fölé sem, amikor esély mutatkozott arra, hogy a görögök államcsődöt jelenthetnek.
A múlt héten Görögországban a parlament végül elfogadta az 5 éves költségvetési kiigazítási csomagot, azonban komoly kockázatok övezték a szavazás kimenetelét, mert a kormány csekély többségben van. A helyzetet fokozta, hogy a kormánypártban sem mutatkozott teljes egység a szavazás előtt. Ha a görögök elutasították volna a csomagot nem kaphatták volna meg az EU és az IMF hitelének következő részletét, és államcsődöt jelenthettek volna.
A héten a Moody’s Investors Service minősítette le egyszerre négy fokozattal „bóvli”, vagyis a befektetésre nem ajánlott kategóriába Portugáliát, amely alig hatott az euró/forint árfolyamra. A svájci frank azért került ismét 220 fölé, mert a kockázatkerülés hatására az alpesi deviza erősödött.
„Magyarország külső egyensúlyi pozíciója kedvező: a folyó fizetési mérleg jelentős többletet mutat, amely segíti a forintot” – mondta Kondrát Zsolt. Az forint elleni támadás sem lenne logikus, mert a devizatartalékunk nagyon magas – tette hozzá.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap megjelent előzetes adataiból kiderül, hogy az idén június végén 37,002 milliárd eurót tettek ki a nemzetközi tartalékok, ami enyhe csökkenés a csúcsot jelentő májusi 37,638 milliárd euróhoz képest.
Hangsúlyozta, hogy egy esetleges görög csőd igen negatív hatással lenne ránk nézve is, azonban ennek jelenleg nem túl nagy az esélye.
Összességében a külső kockázatokon (nyersanyagárak emelkedése és európai adósságválság) kívül a többi az infláció csökkenésének az irányába mutat. Az infláció kilátásokat tekintve jöhetne is a kamatcsökkentés – véli az MKB Bank közgazdásza. Kondrát Zsolt szerint ebben az évben akár 50 bázisponttal is csökkentheti az irányadó kamatszintet az MNB. A kamat csökkentését pedig kommunikációs eszközökkel elő kellene készíteni.
Amikor az MNB a múlt év végén és az idei év elején összesen 75 bázisponttal emelte a kamatot a költségvetést aggodalmak övezték, és február végéig, március elejéig nem is javult a nemzetközi kép hazánkkal kapcsolatban. A Széll Kálmán-terv bejelentésével javult hazánk megítélése, csökkentek a költségvetési kockázatok – mondta Kondrát. Úgy vélte, hogy a bérek alacsony szinten nőnek és jelenleg az inflációt szinte egészében külső tényezők növelik.
A CIB Bank közgazdászai nem várnak kamatcsökkentést az idei évben. „Egyrészt az MNB legtöbb döntéshozója jelezte, hogy ennek még nem jött el az ideje, főleg a külpiaci kockázatok miatt, valamint a felfelé mutató inflációs kockázatok sem párologtak el teljesen (a tanács egy része szerint nem lehorgonyzottak a várakozások és a nyersanyag- és élelmiszerárak is rizikót jelentenek)” – közölte Barta György. A CIB vezető elemzője szerint az adósságválság hatásai valóban csak közvetetten és korlátozottan érvényesültek eddig, de koránt sem mondhatjuk, hogy kicsi, nyitott gazdaságként - melynek van egy terhelő fiskális múltja és egy jelentős adósságállománya - immunisak lennénk. Ennek fényében, és a pénzügyi stabilitási szempontokat is figyelembe véve, az MNB óvatossága maximálisan érthető – tette hozzá.
Barta György szerint „pusztán a belső keresleti, növekedési és hiteldinamikai szempontokat figyelembe véve valóban indokolható volna egy csökkentés, de ennek még nem jött el az ideje. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a régióban meghatározó lengyel jegybank emellett tovább emeli majd alapkamatát és az EKB szigorító ciklusa is tart, aligha tudnánk most még árral szemben úszni (és a kockázati felárat csökkenteni)”.
Az elemzők korábban is kiemelték, hogy a tavaly őszi-téli kamatemelési ciklust túl nagynak ítélték meg, de „ezt most nem lehet részben visszacsinálni, még úgy sem, hogy egyes új tanácstagok esetében nem lehet kizárni a dovishabb (lazább monetáris politika – A szerk.) hozzáállást”.
A fő kockázatot a Széll Kálmám-terv kapcsán a megvalósítás hatékonysága jelenti majd. Barta György szerint valószínűleg az MNB is meg akarja várni, hogy a 2012-es költségvetést milyenre faragja a kormány, belerak-e biztonsági puffereket, jelzi-e megint nyitottságát aziránt, hogy a hiánycél eléréséhez az eddig meghirdetetteken túli további lépéseket megtegyen.
„Tehát nem teljesen zárható ki egy csökkentés az év végén, mi mégis tartjuk egyelőre magunkat ahhoz, hogy az idén változatlan alapkamat mellett kívánja majd az MNB a kockázatokat kezelni” – zárta elemzést a CIB vezető közgazdásza.
