Szabálytalan PPP-beruházások?
Fellegi rendkívül súlyos váddal illette a korábbi időszak PPP-beruházásait: mint elmondta, több mint száz szerződést néztek át, ezek között egyet sem találtak, amelyben megoszlottak volna a kockázatok a két fél között. Az állam vagy az önkormányzatok magukra vállalták a rizikót, a magánhaszon pedig jelentős, gyakran túlárazott volt a miniszter szerint.
A kormány a múlt héten kezdett tárgyalni, és a következő hetek egyeztetései után dönt arról, hogy milyen ütemezéssel, milyen megállapodásokkal váltsák ki a PPP-szerződéseket. Elmondása szerint erre 200 milliárd forintot biztosít a Széll Kálmán-terv; a korábbi nyilatkozatok arra utalnak, hogy ezt az összeget a magánnyugdíjpénztárakból átirányított bevételekből vennék el.
Ha a most futó projektek megmaradnak, akkor évi 100-120 milliárd forint körüli összeget kell kifizetni közpénzből még évtizedeken keresztül, összesen több mint 3000 milliárdos értékben. Igaz, ezt árnyalja az, hogy a szerződések időtartama alatt a magánfélnek is vannak kötelességei, az építkezés befejezése után is. Egy a PPP-ügyekben is érintett, névtelenséget kérő cég lapunknak korábban arról beszélt: a kormány szerintük nem veszi figyelembe a költségek kiszámításánál azt, hogy amit a magánfél megépített, azt neki is kell karbantartania. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szerződések lejártakor, általában valamikor a 2030-as években ami most megépült, úgy kerül át az államhoz, hogy a magáncég saját költségén az akkori legmodernebb technikai követelményeknek megfelelő állapotúra újítja fel. Így igaz, hogy az állam vagy az önkormányzat fizet időközben, de a felújítási költségeket megspórolják.
A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.
