Meg sem kell hirdetni a közbeszerzések kétharmadát a jövőben. Az új közbeszerzési törvény ugyanis olyan tág szabályozást valósít meg, hogy sokak szerint egyenesen kezelhetetlenül lazává válik a rendszer – s a bírálatokra válaszként ugyan szigorodott az utolsó pillanatokban beadott módosító javaslatok révén a törvény az eredeti tervezethez képest, de csak részben. Egy biztos: a korábbi sok eljárást épp a túlszabályozottságával ellehetetlenítő jogszabálynál jóval kevesebb rendelkezésre kell a jövőben figyelni.
Tágultak a kiskapuk, az új törvény átláthatatlanul rugalmas – mondta a Világgazdaságnak Tausz Péter, a Transparency International (TI) szakértője. Hatékony ellenőrzés nélkül az ennyire rugalmas keretekkel könnyen vissza lehet élni – tette hozzá. A korrupcióellenes szervezet aggályosnak tartja többek közt a háromajánlatos, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, és azt, hogy az ajánlatkérő továbbra is kizárhat adott árbevétel fölötti ajánlattevőket az eljárásból. A TI a javaslat vitájában már többször jelezte, hogy bár a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatása indokolt, nem szabad, hogy a verseny jelentős torzulásával járjon.
Nem lesz kötelező ajánlatot közzétenni, ha a közbeszerzés értéke nem éri el sem az uniós, sem a nemzeti értékhatárt – innen ered a kivételek többsége. A kormány mozgástere így kimondottan nagy lesz, hiszen a nemzeti határt a költségvetésben szabják meg. A kabinet központosított közbeszerzést is elrendelhet az általa felügyelt területeken, valamint az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél.
A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.
