BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Bírálatokból nincs hiány

Finnország ragaszkodik a mentőcsomag fejében nyújtandó garanciához és „kreatív megoldást” keres

Az erősödő bírálatok ellenére Finnország továbbra is ragaszkodik a garanciához, másképp nem hajlandó részt venni a második görög mentőcsomagban. Közben szakértők már Merkel közeli bukását vizionálják, mivel nem képes igazi vezetőként fellépni a válság megoldásában.

Minél előbb megoldást kell találni a görög mentőcsomag fejében kért garancia kérdésére, mert Finnországnak nem célja, hogy ártson más tagállamoknak – mondta Jyrki Katainen finn miniszterelnök a Helsingin Sanomatnak. Kitért arra is: tisztában van vele, hogy a biztosíték körüli vita jelentősen rontja Finnország reputációját az Európai Unión belül, továbbá azzal is, hogy a múlt héten a kialakult bizonytalanság miatt emelkedtek rendkívüli módon a görög államkötvényhozamok. Alexander Stubb finn Európa-ügyi és külkereskedelmi miniszter tegnap azt nyilatkozta, kormánya azon dolgozik, hogy „kreatív megoldást” találjon a görög mentőcsomag mögötti garancia rendezésére.

Bár Finnország korábban jelezte, hogy csak garancia fejében hajlandó részt venni a mentőcsomagban, ezt addig senki nem vette komolyan, amíg Jutta Urpilainen finn pénzügyminiszter be nem jelentette, hogy megegyeztek Görögországgal, és készpénzben kapnak garanciát. Mivel ezt számos eurózónatag ellenzi, vélhetően az eredeti tervekhez nyúlnak vissza, amely szerint ingatlanokban és vállalati részvényekben kérnek garanciát. Ennek érdekében egy Luxemburgban bejegyzett cégre bíznák a görög állami vagyon kezelését. Ezt a tervet korábban Görögország ellenezte. A görög pénzügyminisztérium közlése szerint rendszeres telefonkonferenciák keretében keresik a közös megoldást az eurózóna többi tagjával.

A finnek hozzáállását bírálta az unió soros elnökségét betöltő Lengyelország pénzügyminisztere is. Mint fogalmazott, néhány déli tagállam, így Görögország irracionális, és nem hajlandó felelősséget vállalni saját gazdasági problémáiért, miközben néhány északi ország, mint Finnország, rendkívül önző. Jacek Rostowski ugyanakkor hangsúlyozta, lényegében Németország hozzáállásán múlik a válságkezelés sikere. Az európai elitnek, közte a németnek, el kell döntenie, hogy akarja-e az euró fennmaradását, még ha ezért nagy árat is kell fizetni – idézte a Gazeta Wyborcza Rostowskit.

Németország azonban nehezen találja az irányt, és emiatt Angel Merkel kancellárt saját pártján belülről is egyre több kritika éri. A múlt héten többek között megszólat Helmut Kohl is, aki élesen bírálta egykori patronáltja külpolitikai teljesítményét. Miközben a világ óriási változásokon megy keresztül, Merkelnek nincsenek elképzelései az irányról, és ez aláássa Németország globális befolyását – véli az egykori kancellár.

Bár a kormánykoalíciónak kényelmes, húszfős többsége van a parlament alsóházában, mégis egyre inkább úgy tűnik, hogy az ellenzék támogatására lesz szüksége szeptember 23-án, amikor a Bundestag a válságkezelő alap jogkörbővítéséről szavaz. Korábban ugyanis több kormánypárti képviselő jelezte, hogy nem támogatja az átmeneti uniós pénzügyi mentőalap, az EFSF jogkörének szélesítését. Bár az ellenzéki pártok jelezték, hogy támogatják a javaslatot, mégis óriási presztízsveszteség lenne Merkel számára, ha nem tudná kizárólag a koalíciós képviselők szavazataival biztosítani a többséget. Egy ilyen eredmény pedig akár a koalíció széteséséhez és előre hozott választásokhoz is vezethet – vélik egyes német szakértők.

Márpedig a német belpolitikai bizonytalanság a válságkezelés szempontjából sem jönne jól. Igaz, a fenti szcenárió valószínűleg elkerülhető, mivel a legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint a kormánypártok gyengélkednek, így nem áll érdekükben az előre hozott választás.

A Financial Times szerint az egyetlen megoldást a válság rendezésére az eurókötvények bevezetése jelentené. Úgy véli, Merkel jelenlegi elutasító álláspontja csak átmeneti, és addig tart, amíg a Bundestag meg nem szavazza az EFSF jogkörbővítését. Emlékeztet, hogy Merkel először minden válságintézkedést ellenzett, beleértve az első görög hitelcsomagot, és az EFSF kiterjesztését is.

Veszélybe került a tervezett görög kötvénycsere-program, mivel két német „rossz bank” még nem döntött a részvételről. FMS Wertmanagement 7,4, míg az Erste Abwicklungsanstalt 1,1 milliárd euró értékű görög államkötvénnyel rendelkezik. Mivel az ügynökségek valójában nem bankok, és állami garancia áll mögöttük, nem tisztázott, hogy milyen mértékben vehetnek részt a magánbefektetőket célzó csereügyletben.

Görögország egy pénteki körlevelében emlékeztetett, hogy a korábbi egyezség szerint csak akkor köteles megkezdeni a csereprogramot, ha a magánfektetők legalább 90 százaléka részt vesz benne.

Görögország egy pénteki körlevelében emlékeztetett, hogy a korábbi egyezség szerint csak akkor köteles megkezdeni a csereprogramot, ha a magánfektetők legalább 90 százaléka részt vesz benne.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek