Búcsúznak a megyei jogoktól
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTeljes hatáskörüket féltik a megyei jogú városok. A készülő önkormányzati törvény gyakorlatilag megszüntetné, de legalábbis kiüresítené ezt a közigazgatási kategóriát. A javaslat elfogadásáig mégis minden változhat, ezen városok polgármestereinek jó a parlamenti lobbiereje.
Gimnáziumok, könyvtárak, kórházak – ezekkel lehetnek szegényebbek a megyei jogú városok jövő januártól, ha a mostani tervek szerint fogadja el a parlament ősszel az új önkormányzati törvényt. Az ország legnagyobb városai nem jelentenének külön kategóriát az önkormányzatokon belül. Kérdés persze, hogy valóban rábólintanak-e erre az elképzelésre a képviselők, köztük azok, akik most még megyei jogú város polgármesterei.
Eddig a megyei önkormányzatban a megyei jogú városok – vagyis általában a megyeszékhely, valamint néhány helyen a környék második legnagyobb városa – nem kaptak szavazati jogot, azonban sok közös feladatra hoztak létre egyeztetőbizottságot velük. Ezekkel, valamint az informális érdekérvényesítés más útjain keresztül pedig népességi és gazdasági súlyuk miatt is erősek lehettek a nagyvárosok. Most ez megváltozna. A megyei önkormányzatokba nemcsak listás szavazással választhatunk képviselőket, hanem a megye összes járási központjának polgármestere helyet kapna benne. A megyei jogú városi státus megszűnne, a polgármester csak egy lenne a járási központok irányítói közül.
A konfliktus kiindulópontja az volt, hogy a megyék tragikus anyagi helyzete miatt az ő feladataik nagy részét magához vette az állam, s csak a területfejlesztést hagyta meg helyben. Ezzel a megyék jól is jártak, ez azonban automatikusan azt is jelenti, hogy a megyei jogú városok is elvesztenék minden olyan jogosultságukat, amelyet ez a cím jelent. Jelenleg az általános városi feladatokon túl hozzájuk tartozik minden olyan intézmény, amelyet kisebb helyeken a megye üzemeltet. A kórházakon, könyvtárakon kívül szociális otthonok, kollégiumok, gyermekvédelmi intézmények, levéltárak tartoznak ide. Ezentúl ezeket a legnagyobb városokban is a megye tarthatná fenn – a megyéktől azonban ugyanezzel a törvénymódosítással minden ilyen feladatot elvesznek, vagyis helyettük állami kézbe kerül mindez.
Mindez még sokat változhat abban a két-három hónapban, amíg a törvényt elfogadják. Információink szerint az eddigi legnagyobb vitákat Budapest és a kerületek ellentéte mellett ez a kérdés generálta, és ahogy egy önkormányzati forrásunk fogalmazott, „meglepő lenne, ha Kósa Lajos íróasztalában nem volna ott egy módosító indítvány”.
Nem a debreceni polgármester az egyetlen megyei jogú városi vezető, akinek a Fidesz-frakcióban komoly érdekérvényesítő ereje van: Hódmezővásárhelyről Lázár János, Győrből Borkai Zsolt, Székesfehérvárról Cser-Palkovics András csak a legismertebb polgármesterek, és néhány kivétellel szinte minden megyei jogú városból érkező kollégájuk parlamenti képviselő is. A kormány központosítást szeretne, ők a mostani helyzet megtartását – nem okozna meglepetést, ha a törvényjavaslat tartalma 180 fokos fordulatot venne.
A települési feladatok sem könnyűek
A megyei jogú városok egyik legnagyobb problémáját jelentheti, hogy a különleges státuszszal járó feladatok mellett azokat a munkákat is el kell végezniük, amelyekre minden települést kötelez a törvény. A különböző intézmények fenntartása, valamint a városfejlesztés azonban a városok méretei miatt is nagyobb feladatot jelent, mint egy kisebb helyen.Nem véletlen, hogy a megyei jogú városok eladósodottsága igen nagy. A GKI Gazdaságkutató friss felmérése szerint a teljes magyar önkormányzati adósságállomány feléért 25 önkormányzat felel, közülük 17 megyei jogú város. A teljes adósság háromnegyede pedig 99 helyen gyűlt fel, s köztük van mind a 23 megyei jogú város.
Nem véletlen, hogy a megyei jogú városok eladósodottsága igen nagy. A GKI Gazdaságkutató friss felmérése szerint a teljes magyar önkormányzati adósságállomány feléért 25 önkormányzat felel, közülük 17 megyei jogú város. A teljes adósság háromnegyede pedig 99 helyen gyűlt fel, s köztük van mind a 23 megyei jogú város.
-->
