Az euróövezet 17 tagállama közül jelenleg csak kettő felel meg a maastrichti kritériumoknak, nevezetesen Luxemburg és Észtország. Ez az egyik oka annak, hogy a kis balti köztársaság az év elején bevezethette az eurót, amit nemcsak a Keleti-tenger mentén tekintenek egyfajta lovaggá ütésnek. Az 1,4 millió lakosú egykori szovjet köztársaság EU-hoz és a NATO-hoz történt csatlakozása pedig már 2004-ben megtörtént.
Toomas Hendrik Ilyes, észt elnök az országát végzős főiskolai diákhoz hasonlítja: "Felszabadult érzés, hogy már nem kell vizsgákat letenni, bár persze az ember megkérdezi magától, hogyan tovább az életben." Európa ugyanis komoly változásokon megy át - mondja az 57 éves észt politikus. Szerinte az egykor a Vasfüggöny vonalában húzott Kelet-Nyugat közti felosztás már érvényét vesztette. A tengely 90 fokkal megfordult: "A választóvonal immár Észak és Dél között halad, így nincs kétségem afelől, hogy Észtország Németország, Hollandia és a Skandinávia oldalán látja önmagát.
Észtország makrogazdasági számai az észt elnök önbizalmát: 2011 első negyedében Észtország 8,5 százalékos gazdasági növekedést mutatott fel, ami a legmagasabb növekedés az EU27 tagállama között. A 6,6 százalékának megfelelő állami eladósodottság viszont a legalacsonyabb az euróövezetben. A Fitch Ratings hitelminősítő nemrég az "állami pénzügyek rendkívül erős állapotát" nevezte annak okaként, hogy a hitelminősítését A+-ra emelte.
A többi kelet-európai országhoz hasonlóan Észtország is az előrelátó fiskális politikából profitál. A 2000-2007 közötti konjunktúra időszakában a többleteket ugyanis egy stabilizációs alapba fizették be, amely az éves GDP egy kilencedének felel meg. A gazdasági válság után Andrus Ansip miniszterelnök szigorú takarékossági intézkedéseket vezetett be: növelte az adókat és megkurtította a hivatalnokok fizetését. Politikailag ez ugyan vitatott volt, ám a kormányt megerősítették a hivatalában.
A balti állam ezenkívül számos külföldi befektetőt vonz: "Ez év első negyedében 427 millió euró érkezett Észtországban" - jelezte Marija Allajoe, az Enterprise Estonija illetékese, aki szerint ez az összeg jóval több,mint a múlt év azonos időszakában. Ilyes elnök azonban nem nyugszik eddigi babárjain. Július elején befektetőkkel, politikusokkal és újságírókkal megvitatta Észtország szerepét a világban. Míg néhányan a pénzügyi ágazatra akartak tenni, mások abban látják Észtország jövőjét, hogy logisztikai találkozóponttá váljék a Kínával való kereskedelemben. Ilyes viszont a képzésbe akar fektetni.
Hiszen ugyan az olyan Észtországba települt cégek, mint a Skype, jól képzett munkaerőt, egyebek mellett csúcsvezetőket csábíthatnának el például a Nokiától, ám a szakemberek az életminőség miatt nem mozdulnának a balti állam felé. Hasonló okokból nem tér haza sok olyan észt, aki külföldön csinált karriert. Ezért a kereskedelmi kamara kampányt indított: "Hozzátok haza a talentumokat" mottóval. Mintegy 500 külföldre költözött észt táplálta be az adatait a kamara rendszerébe, ám eddig csak kilenc költözött vissza.
A Die Presse összegzésül viszont rámutat arra: a német vállalatok elégedettek. A Német-Balti Kereskedelmi Kamara felmérése szerint a tagvállalatok 93 százaléka ismét Észtországot választaná telephelynek. A vállalatok profitálnak ugyanis az egyszerű adójogból:a jövedelemadó 21 százalékos, ha pedig a nyereséget újra befektetik, nem kell társasági adót fizetniük.
