A szakértő szerint Kínának jüannal kellene fizetnie az orosz nyersolajért. "Oroszország és Kína hasonló helyzetben van és komoly együttműködési lehetőségekkel rendelkezik" - hangoztatta Csao, a RIA Novosztyi által rendezett Moszkva-Peking videókonferencián. A szakértő szerint a dollár növekvő volatilitására reagálva a rubelt és a jüant is devizatartalékként kellene használnia a két államnak.
A szakértő szerint a befektetések hiánya és az olajáraktól való túlzott függés problémát jelent az olyan nagy országok számára, mint Oroszország és Brazília. Csao szerint ezért mindkét országnak segítene szembeszállni a világgazdaság negatív trendjeivel, ha kínai befektetéseket és technológiákat csalogatna be.
Hu Csin-tao kínai államfő már az év elején arról beszélt, hogy a dollár, mint tartalékvaluta uralmának nincs jövője. Ugyanakkor Hu ekkor még hangsúlyozta, hogy a jüan egyelőre nem áll készen arra, hogy átvegye a globális tartalékvaluta szerepét. Alapvető változás megy végbe az évszázad közepére a világgazdasági erőviszonyokban, 2050-ben már Kína lesz a legnagyobb gazdaság - a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanulmánya szerint. A nemzetközi gazdasági tanácsadó cég előrejelzése szerint az évszázad közepén a hazai összterméket (GDP) tekintve Kína messze megelőzi majd a mostani világelső Egyesült Államokat, amely így a második helyre szorul.
Nicolas Sarkozy francia elnöke Hu kijelentésével megközelítőleg egy időben hangsúlyozta, hogy megreformálná a világ pénzügyi rendszerét és ennek keretében megszüntetné a dollár monopóliumát a devizapiacon.
A Világbank friss tanulmánya szerint 2025-re hat, ma fejlődőnek tekintett ország: Brazília, Kína, India, Indonézia, Dél Korea és Oroszország fogja adni a világ gazdasági növekedésének felét és a tartalékvaluta szerepet több fizetőeszköz tölti majd be.
