Az új álláshelyek számának visszaesése az előző hónaphoz képest ugyan nem jó hír, ám egy év alatt még így is több mint harmadával nőtt a meghirdetett pozíciók száma. A javulás ugyanakkor elsősorban az állami támogatásoknak (pályázatoknak, járulék- és egyéb kedvezményeknek) köszönhető: az újonnan bejelentett állások éppen egyharmada volt csak nem támogatott, a fennmaradó kétharmadot valamilyen támogatott foglalkoztatási forma keretén belül kínálták a munkáltatók. Tavaly júliusban a támogatott állások a teljes kínálatnak még csak a felét fedték le.
A reálszféra előtt tornyosuló nehézségeket jól mutatja, hogy a nem támogatott álláslehetőségek száma egy hónap alatt 15,3, az előző év júliusához képest pedig több mint 10 százalékkal esett vissza.
Az állástalanok száma ezzel szemben immár hosszabb ideje stagnálást mutat. Július végén a kiigazítatlan adatok szerint több mint 554 ezren kerestek munkát, és nincs változás abban sem, hogy a területi listákat Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezeti.
Előbbiben 66,4, utóbbiban 58 ezer regisztrált álláskereső volt. A szezonálisan kiigazított adatok szerint júliusban 583,5 ezer munkanélkülit tartottak nyilván Magyarországon. A szezonális kiigazítás jelentősége az, hogy kiszűri a statisztikából a nyári idénymunkák torzító – igaz, pozitív irányú – hatását.
Kedvező folyamatot jelez, hogy a tartósan (vagyis egy éven túl) munka nélkül lévők száma júliusban tovább, 150 ezer fő alá csökkent. Az iskolaév lezárultával azonban jelentősen nőtt a pályakezdő álláskeresők száma: július végére 14 százalékos emelkedéssel 54,6 ezer főt mutatott a statisztika. Júliusban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 12,5 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,3.
ÁSZ-kritikák a munkaügyi ellenőrzésekről
A felügyelői létszám emelkedése ellenére sem erősödött a gazdálkodók ellenőrzése, s a munkaügyi felügyelet teljesítménye különösen a feketegazdaság visszaszorításában volt kritikus – áll az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss jelentésében. Az ÁSZ az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség 2007–10 közötti tevékenysége kapcsán megállapította: a 2007. évi közel 73 ezer esettel szemben 2010-re a feltárt szabálytalanságok száma 30 ezerre csökkent, miközben a hivatal költségvetése három év alatt a másfélszeresére nőtt. Ennek egyik oka lehet, hogy átfogó stratégia hiányában az ellenőrzések helyszínét túlnyomórészt a felügyelők szemelik ki, ez pedig jelentősen növeli a korrupció veszélyét. Aggályos az is, hogy a vizsgálatok területi és ágazati megoszlása igencsak egyenlőtlen. Munkaügyi területen két és félszer, a munkavédelemben háromszor nagyobb esélye volt az ellenőrzésre egy munkáltatónak Észak-, mint Közép-Magyarországon. A vizsgálatok 90 százalékát pedig négy-öt ágazatban folytatták le, így a gazdálkodók felénél alig kellett ilyenre számítani.
