Steffen Seibert német kormányszóvivő az eseményen arról tájékoztatott, hogy Berlin még nem látta a kérdéses szerződést és hangsúlyozta, hogy "Görögországnak és Finnországnak meg kell magyarázniuk a szerződést euróövezeti társaiknak". Kérdéses, hogy az ilyen különleges, egyes tagállamok számára létrehozott megoldások ügyében születhet-e kompromisszum az euróövezeti tagállamok között - tette hozzá.
Athén az elmúlt héten jelentette be, hogy a július 21-i euróövezeti csúcstalálkozón született elvi megállapodásnak megfelelően döntés született Finnországgal a pénzügyi segélyért cserébe lekötendő biztosítékról. Ennek értelmében Görögország 500 millió eurót helyez el egy letéti számlára, az összeget Finnország a legjobb osztályzatú államkötvényekbe fekteti 25 évig. A tőke és az ennyi idő alatt felhalmozott kamat összege megfelel a görög hitelcsomaghoz való hozzájárulás összegének, azaz 1,6-1,8 milliárd eurónak.
Az előző héten, a finn-görög bejelentést követően többek között Ausztria, Hollandia és Szlovákia is bejelentette, hogy garancialetétet vár el a támogatása ellenében.
Hétfőn a Moody''s Investors Services hitelminősítő arról tájékoztatott, hogy a kétoldalú megállapodások negatívan hatnak Görögország és a más bajba jutott euróövezeti államok adóskockázati besorolására. A szervezet szerint az ilyen lépések azt jelzik, hogy egyre kisebb a hajlandóság a kisebb euróövezeti államok részéről, hogy megsegítsék az adósságválság által sújtott tagországokat, így pedig egyre nő a Németországra és Franciaországra nehezedő nyomás, hogy erőteljesebb lépéseket tegyenek az euró fenntartására.
A Moody''s szerint az ilyen lépések késleltethetik a görög mentőcsomag újabb részletinek kifizetését, ami veszélyezteti a görög államháztartás fizetőképességét. A kétoldalú megállapodások elterjedése csökkentené továbbá a későbbi mentőcsomagokra rendelkezésre álló pénzösszegeket, ezért várhatóan az euróövezeti államok elutasítják a görög-finn megállapodást - értékelt a hitelminősítő.
