Egyelőre nincs olyan jogi keret, mely lehetővé tenné a tagoknak az eurózóna elhagyását. Vagyis Görögországnak le kéne ülnie az eurózóna többi tagországának képviselőivel tárgyalni, sőt valószínűleg az Unió nem eurót használó többi tagállamával is. Hosszú és csöppet sem gördülékeny folyamat lenne. Ráadásul, ha Görögország kilép, akkor az államcsődöt hamarosan a vállalati csődök is követnék, a bankok összeomlása pedig fertőzésként terjedne tovább az egész kontinensen és a világon is - írta a Financial Times blogján Ian Brenner, az Eurasia Group elnöke.
Ám még ha sikerülne is Görögországnak ezt a precedens nélküli akciót végrehajtania, mi lenne belőle a haszna? Leginkább az, vélik az elemzők, hogy a drachma újbóli bevezetésével és leértékelésével sikerülne a görög exportot versenyképessé tenni, ez pedig helyrebillenthetné a gazdaság egyensúlyát. Csakhogy Görögország kevésbé exportorientált, mint az eurózóna bármely más országa. A 230 milliárd eurónyi éves GDP-ből mindössze 16 milliárd származik az exportból. Igaz, a turizmus igen nagy, 15 százalékos részesedéssel képviselteti magát a költségvetésben, ám a drachma leértékelődése csak korlátozott kihatással lenne rá, hiszen a mediterrán térség más országai, például Törökország még így is olcsóbb marad.
Ami azonban még szörnyűbb: Görögország adósságának nagy része euróban denominált és ezen a monetáris unióból való kilépés sem változtat. Sőt: a leértékelődő drachma segítségével csak még nehezebb lenne ezen adósságokat visszafizetni.
Görögország egyszer már átment egy hasonló időszakon, amikor a nyolcvanas években a drachma leértékelődött, az pedig megugrott. A várva várt versenyképességi hatás azonban elmaradt, ugyanakkor a lakossági megtakarítások szépen erodálódtak. A leértékelés most sem segítene az felpörgetésében vagy az csökkentésében, helyette viszont aláásná a lakossági keresletet, a megtakarításokat és az életszínvonalat.
Görögországnak tehát egyáltalán nem áll érdekében a szakítás az eurózónával, amint azt a tények is alátámasztják. A 300 fős parlamentben mindössze a 21 fős Görög Kommunista Párt áll a szakadás pártján, egy nemrégiben napvilágra került felmérés szerint pedig az ország lakosságának 60 százaléka még mindig a közös fizetőeszköz pártján áll.
A többi tagállam sem siet kitessékelni a görögöket. A kisebb, bajba került országok, mint Írország és Portugália épp azért, mert egy ilyen agresszív lépés előrevetítené az ő sorsukat is. A nagyok pedig, mint Németország, alaposan megszenvednék a távozás nyomán várhatóan a mélybe zuhanó euróárfolyam hatásait. Hiába mondanak tehát bármit a vészmadarak, Görögország eurózónában maradásának esélye pontosan 100 százalék. Ez a legbölcsebb döntés, sőt ez az egyetlen döntés - vélte a szakember.
