Mankó nélkül nem megy

Valóban 92 ezer forintos minimálbér szükséges ahhoz, hogy ne csökkenjen az adható legkisebb jövedelmet kapók nettó keresete. Lapunk számítása szerint ugyanis míg idén a 78 ezer forintos minimálbér 60 600 forint nettót „ér”, addig jövőre a 92 ezer forintos bruttó havi jövedelemnek lesz nagyjából ugyanennyi, egészen pontosan 60 260 forint a nettója. Összehasonlításképpen: a 78 ezer forintos bruttó jövőre már csak 51 090 forintos nettót jelent.

„A minimálbér és a garantált bérminimum emelésének tervezett szintje kifejezetten nagymértékű. Ennek elviseléséhez olyan kompenzációs rendszer, mankó szükséges, amely érdemben tudja segíteni a vállalkozásokat abban, hogy a meglévő munkahelyeket megőrizzék” – nyilatkozta lapunknak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint „a GDP-bővülés várt 1,5 százalékos szintje mellett egy ilyen bérszintet nem lehetne önmagában bevezetni anélkül, hogy ez ne érintené hátrányosan a munkaadókat és a munkavállalókat egyaránt. Kompenzáció nélkül ez a bérszint kifizethetetlen” – szögezte le a főtitkár. Dávid hozzátette: konkrétumokról nem tud beszámolni, ám a Nemzetgazdasági Minisztériumban lezajlott szerdai egyeztetés során a tárca képviselői megerősítették: dolgozik a kormányzat egy olyan technikai megoldás megalkotásán, amely révén nem lenne kontraproduktív az emelés ezen szintje.

Kérdés azonban az, hogy ez a kompenzáció milyen formában lenne elérhető. Nyílt bértámogatást az Európai Unió szabályai nem tesznek lehetővé, így valószínűleg valamilyen adó- vagy járulékkedvezmény formájában támogatnák majd a vállalkozásokat. Ennek fedezetéül a havi 202 ezer forint bruttó kereset felett alkalmazandó külön hozzájárulás szolgálna. Ennek mértékéről szintén nem árult el még részleteket a kormányzat, ám Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke egy keddi tévényilatkozatában utalt rá: valószínűleg ez a – csak a jövő évre tervezett – hozzájárulás a szuperbruttó kivezetésének hatására jelentkező keresetnövekménynél kisebb lesz, vagyis az idei keresetükhöz képest a magasabb jövedelműek is jobban járnának majd.

A 2012-re kitűzött adómódosítások két irányból érintik a béreket: egyfelől, a szuperbruttó (vagyis az adóalap 1,27-szeres szorzójának) kivezetése mindenkinél növeli a nettó keresetet. Másfelől azonban az adójóváírás megszüntetése mindazoknál súlyos, akár havi 12 100 forintos veszteséget is okozhat, akiknek idén még jár ez a támogatás. (A 12 100 forint az adójóváírás idei havi maximuma.) Márpedig idén az adó jóváírása egészen 250 ezer forint feletti bruttó jövedelemig jár, vagyis az adózók nagy részét valamennyire érinti ennek kivezetése. Jól mutatja e lépés jelentőségét, hogy a büdzsé az idén 480 milliárd forintot fordít a személyi jövedelemadó (szja) jóváírására, igaz, a szuperbruttó adóalap kivezetésével szintén százmilliárdos nagyságrenddel csökkennek az szja-bevételek.

Összességében a jövőre esedékes változások a 213 ezer forintnál többet keresőket, köztük is a két gyermekkel rendelkezőket érintik előnyösen. Mindemellett havi háromszázezer forintos bruttó jövedelem mellett már jó tízezer forintos nettó javulást eredményeznek a korábban bejelentett kormányzati lépések.

Szijjártó: tovább az egykulcsos úton A kormánynak „esze ágában sincs” visszatérni a többkulcsos, progresszív adórendszerhez – közölte a miniszterelnök szóvivője. Szijjártó Péter kifejtette: jövőre a bruttó 202 ezer forint alatt keresők esetében kivezetik az adójóváírást és a félszuperbruttót is, efelett pedig a félszuperbruttó kivezetése két lépésben – 2012-ben, majd 2013-ban – történik meg. A 202 ezer forint alatt keresők egy részével előfordulhatna, hogy veszteséget szenvednének el, ám őket kompenzálni fogják, mégpedig abból a forrásból, ami a 202 ezer forint felett keresők félszuperbruttójának két lépcsőben történő kivezetéséből marad a rendszerben – ismertette.

-->