BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Két póluson felpörgetve

A 2013-ban érkező elektromos hajtású kisautóval és a 2014-ben debütáló hibrid sportkocsival szeretné feje tetejére állítani az autósvilágot a BMW. Vajon sikerül ez a bravúr?


Három éve megszületett a BMW-nél az elektromos kisautó és a nagy teljesítményű, szupertakarékos sportkocsi ötlete. 2009-ben a cég a Formula–1-ből is kivonult, a hivatalos magyarázat szerint átcsoportosították erőiket, leginkább a „zöld” technológiákra összpontosítva. Nos, lehet, hogy ezt senki sem vette komolyan, de a BMW valóban fejest ugrott valami újba: elektromos autók és új, kis lökettérfogatú motorok fejlesztésébe kezdett, ennek érdekében 400 millió eurós beruházást hajtott végre lipcsei gyárában. A két első, kézzelfogható bizonyíték az új i3-as és az i8-as.

Az i3-as külsejétől nem fogunk hanyatt vágódni, csakhogy itt nem a megjelenés, hanem a technika a lényeg: egy 170 lóerős, 250 Nm nyomatékot produkáló elektromotort helyeztek el az autó hátuljában, amelynek energiaigényét a padlóban elterülő akkumulátorcsomag biztosítja. A saját fejlesztésű villanymotor – amely a hátsó kerekeket hajtja – 7,9 szekundum alatt gyorsítja 100 km/h-ra az i3-ast, végsebessége pedig 150 km/h. A menetteljesítmények ismeretében a BMW által megadott 130-160 kilométeres hatótáv is jó, de a BMW hatótáv-kiegészítő (range extender) belső égésű motort is kínál majd az i3-ashoz – felárért –, ha valaki nem elégedne meg azzal, hogy a gyorstöltő egy óra alatt 80 százalékos szintre tölti a lítiumionos akkut.

Az i3-as 3,84 méteres kasztnija egyébként kifejezetten tágasnak tűnik, a hátul elhelyezett

villanymotor ellenére a csomagtér még használható, körülbelül kétszáz literes. Az ajtók a beszállást megkönnyítendő egymással szemben nyílnak, s még B oszlopra sem volt szükség.

Ezt a szénszálas utascella merevsége tette lehetővé, ráadásul az autó súlyát (1270 kg) is sikerült elfogadható szinten tartani. A mindössze 100 kilós utascella „kiégetéséhez” rengeteg energiára van szükség, ami azt jelenti, hogy amikor kigördül az i3-as

a gyártósorról, nagyobb „CO2-lábnyommal” indul, mint egy hétköznapi autó. A gyártó számításai szerint nagyjából 50 ezer kilométer után billen át a mérleg nyelve az i3-as javára. A másik probléma a karbonnal kapcsolatban, hogy nem automatizálható magas fokon a gyártás, így emberi erőre is jóval nagyobb szükség van, ez pedig nyilvánvalóan jócskán növeli a végtermék árát: becslések szerint 35 ezer euró (kb. nettó 9,5 millió forint) lesz az i3-as németországi ára.

Menetteljesítményeit tekintve az M modellekkel egy ligában „játszik” az i8-as, amely 4,6 másodperc alatt gyorsul 100 km/h-ra, végsebessége pedig 250 km/h (elektronikusan korlátozva). Az autóban egy fejlett hibrid rendszer lapul: a kocsi hátuljában elhelyezett 1,5 literes, háromhengeres, benzines turbómotor és az első tengelyt hajtó villanymotor. A kis benzines önmagában is 200 lóerő feletti teljesítményre képes, de a kettő összteljesítménye 354 lóerő, a rendszer maximális nyomatéka 550 Nm. A szenzáció, hogy a BMW állítása szerint az átlagfogyasztás nem haladja meg a három litert! Mindez úgy lehetséges, hogy tisztán elektromos módban 35 kilométert képes megtenni az i8-as, bár arról nincs hivatalos információ, hogy mekkora sebességgel. S hogy

élvezetesen vezethető legyen a modell, arról az összkerékhajtás, az 50:50 arányú súlyeloszlás és az alacsony súlypont gondoskodik (a telepek itt is a padlóban kaptak helyet).

Az i8-as külseje megnyerőbb, mint az i3-asé. A széles, lapos orr és a keskeny vágású fényszórók eleve könnyen beazonosíthatóvá teszik, de a legtöbb formai megoldás nem öncélú, például a menetszelet átengedő hátsó oszlop az aerodinamikai hatékonyságot fokozza. A 2+2 üléses sportoló beltere is forradalminak nevezhető. A frankfurti bemutatón Adrian van Hooydoonktól, a BMW vezető dizájnerétől megtudtuk, a következő évek BMW-belsői az i8-aséhoz hasonlítanak majd.

Hasonló szellemben: a versenytársak sem akarnak lemaradni a jövőről

Az Audi is gőzerővel fejleszti elektromos modelljeit. Először a jövőre érkező A1 e-tron lesz megvásárolható. A kisautóban egy 254 köbcentiméteres, egytárcsás Wankel-motor tölti fel a 96 cellás akkumulátort, ha kifogyna belőle a nafta, így akár 250 kilométert is meg lehet tenni a gépkocsival – a hatótávnövelő motor nélkül 50 kilométeres a „villanypóráz”. A 102 lóerős villanymotor jóvoltából 130 km/h-s végsebességre képes a kis Audi.

A jövőre vagy 2013-tól kapható R8 e-tron pedig tisztán elektromos hajtású sportkocsi lesz, amelynek minden kerekét egy villanymotor hajtja, 313 lóerős és 4500 Nm-es (!) teljesítménnyel. Az autó akkumulátorcsomagja 250 kilométernyi száguldást engedélyez, s 0-ról 100-ra 4,8 másodperc alatt gyorsul majd.

A jövőre vagy 2013-tól kapható R8 e-tron pedig tisztán elektromos hajtású sportkocsi lesz, amelynek minden kerekét egy villanymotor hajtja, 313 lóerős és 4500 Nm-es (!) teljesítménnyel. Az autó akkumulátorcsomagja 250 kilométernyi száguldást engedélyez, s 0-ról 100-ra 4,8 másodperc alatt gyorsul majd.-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.