Tun Senijun az orosz tájékoztatás szerint delegációkat kísért tolmácsként Oroszországban, de fő célja egy légelhárító rakétarendszerre vonatkozó hadititkok megszerzése volt. A kínai férfi pénzért szerette volna megvásárolni annak a T-300-as rakétaelhárító berendezésnek a dokumentációját, amelyből Peking előzőleg tizenöt egységet vásárolt Oroszországtól.
A Reuters tudósításának tartalmánál érdekesebbek a körülmények, hiszen Moszkva csak most adott hírt az elfogásról, amire pedig közel egy évvel ezelőtt került sor. Nem mellékes, hogy egy hét múlva Vlagyimir Putyin miniszterelnök Kínába utazik, hogy megerősítse az orosz-kínai kapcsolatokat.
Oroszország jelenleg a világ második legjelentősebb fegyverexportőre, ugyanakkor partnerei gyakran felpanaszolják, hogy nem biztosít technikai frissítést az eladott eszközökhöz. Elemzők szerint Kína egyre kevésbé függ a korábban meghatározó szerepet játszó orosz fegyverértékesítéstől és nagyobb hangsúlyt fektet a saját fejlesztésű harcászati eszközökre. Ugyanakkor a hadiiparban is tetten érhető Kína másolási vágya, többek között állítólag a T-50 lopakodó vadászgép egyes elemeit is kopírozta Peking.
