Róma felgyorsítja a reformokat
Olaszország - az általános vélekedés és a nagy eladósodottsága ellenére is - jobb helyzetben van, mint Görögország, Írország vagy Portugália. Amennyiben az 120 százalékára rúgó adóssággal küszködő ország hajlandó az eurózóna és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felügyelete alá helyezni magát, valamint gyorsan és pontosan végrehajtani a szükséges reformokat, úgy elkerülhet a válság. Ehhez azonban drasztikus lépések kellenek: mérsékelt államháztartási hiány, kiadási reformok, stabil bankrendszer, hogy csak a legszükségesebbeket említsük. Az európai döntéshozók ezen felül a privatizáció felgyorsítását és további megszorításokat várnak el az országtól, hogy 2013-ra egyensúlyba kerülhessen a költségvetés.
Megelőző segély
A G20 legutóbbi, cannesi ülésén Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök elutasította, hogy az IMF és az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) megelőző hitelkeretet hozzon létre az ország számára. Pedig a mintegy 50 milliárdos hitelkeret nagy segítség lehetne abban, hogy növelje az ország tartalékait, lehűtse a piacokat, ezzel pedig jobb piaci lehetőségekhez jusson a pénzpiacokról. Berlusconi ellenállása érthető, egy ilyen hitelkeret ugyanis valószínűleg csak akkor jöhetne szóba, ha előzetesen az ország előáll egy épkézláb konszolidációs programmal.
Egy korai mentőcsomag
Amennyiben a problémák még a mostaninál is rosszabbra fordulnak, Olaszország nem jutna elegendő finanszírozáshoz a piacokról, akkor pedig egy mentőcsomagot kellene összeállítani a számára. A kérdés csak az, hogy a jelenleg elégtelen forrással rendelkező IMF és EFSF hogyan tudna gyorsan előállni egy - legalább három évig tartó -
programmal.
Olaszországnak ugyanis jelen állás szerint mintegy 300 milliárd euróra lehet szüksége évente. Az EFSF-ben ugyanakkor alig 250 milliárd áll rendelkezésre az eredetileg megszavazott 440 milliárdból - ennyit vittek el ugyanis a görög, ír és portugál programok. Ráadásul a egyre jobban fenyeget: Portugália máris újabb 20-25 milliárd euróra tart igényt a májusban megszavazott 78 milliárd mellett.
Az EKB hatalomra tör
Az Európai Központi Bank augusztus óta vásárol olasz államkötvényeket, hogy ezzel is segítse a magas kamatfelár miatt szenvedő országot tőkéhez jutni. Az intézmény elnöke, Mario Draghi továbbra is folytatni akarja elődje, Jean-claude Trichet ezirányú tevékenységét. Mindez azonban csak időleges lehet, amíg az EFSF át nem veszi az irányítást, hiába is szeretnék egyes európai vezetők, hogy az EKB gyorsítsa a vásárlások ütemét. Ebből a szempontból nézve ugyanis az EFSF előbb-utóbb egy, az EKB "végtelen mennyiségű" pénzét osztogató intézménnyé alakulhatna át, erről pedig Németország és a Bundesbank hallani sem akar.
