A számolgatások időszaka jöhet el
A tervezet szerint a munkáltatói járulékokat egyetlen adóvá összevonó és átnevező fizetési kötelezettségből, a 27 százalékos szociális hozzájárulási adóból kapnak munkavállalónként és havi elszámolással két éven át kedvezményt a cégek. A kedvezmény nagyjából bruttó 77000 forintos bérig emelkedik, ott eléri a maximumát, majd lassan csökkenni kezd. Jövőre bruttó 190000, 2013-ban 130000 forintos bérnél pedig már egyáltalán nem jár kedvezmény. Igaz, az ilyen nagyságrendű bérnél az adóváltozások a kalkulációk szerint csak néhány ezer forint mínuszt okoznak, mert a csökkenést némileg ellensúlyozza a félszuperbruttó megszűnése. Ami a minimálbér-emelés kompenzációját illeti: az idei 78000-es minimálbér nagyjából százezer forint költséget jelentett a munkaadónak, a jövő évi 92000-es pedig 118000 forintba kerül majd. Ez utóbbihoz számításaink szerint jövőre 13745 forint kompenzáció jár, vagyis fejenként és havonta 4000 forintot veszít a munkaadó. Az említett kedvezmények azonban csak akkor járnak, ha egy vállalkozás minden egyes, legalább 300000 forint bruttó bért kereső munkaadó nettóját szinten tartja.
Rolek Ferenc, a Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Szövetségének alelnöke szerint két nagy elvi probléma van a szabályozással. Egyrészt a munkavállaló különböző jogcímeken kaphat pénzt: teljesítménybér, műszakpótlékok, jutalom. Ez pedig nagyban függ attól, ki mennyi munkát vállal és mikor egy hónapban. Ezért bajosan lehet mondjuk egy 2011. februári fizetést összevetni egy 2012. februárival. Másrészt – vélekedik Rolek Ferenc – túl szigorú a kitétel, hogy minden egyes munkavállaló nettóját szinten kell tartani. „Ez elszakad a realitástól. A béremelés egyénhez és teljesítményhez kötött, az erre fordítandó bértömeg elosztásánál nem jó, ha figyelembe kell venni ilyen szabályokat” – magyarázta az alelnök, hozzátéve: többletterhet ró a vállalkozásokra az adminisztráció, de – mint fogalmazott – „nem vészeset”.
Általánosságban üdvözli a javaslatot Rolek Ferenc. Azt mondta, jó, hogy havi elszámolás van, így nem kell egész éven át húzódó feltételeknek megfelelni, és pozitív az is, hogy 2013-ban is kapnak kedvezményt a vállalkozók. „Hogy ki mennyit veszít vagy nyer vele, arról még nem tudok beszélni, ehhez részletes kalkulációk kellenek” – tette hozzá.
A számításokat bonyolítja ráadásul, hogy a tervezet azt is kimondja: a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben a minimálbér alatti bér csak 18 százalékos terhet visel, nem 27-et.
Ha egy cég nem tartja szinten a nettó béreket, és erre a munkaügyi ellenőrök is rájönnek, akkor amellett, hogy a vállalkozás nem veheti igénybe a kompenzációt, a hatóság határozatot hoz, melyben leírja a jogsértést. Ez a határozat azonban nem járhat együtt bírsággal, és nem szólítható fel a cég a jogsértő állapot határidőn belüli megszüntetésére sem. A javaslat emellett felpuhítaná azt a tervet, mely szerint a munkaügyi ellenőrzésen elbukott vállalat nem indulhat közbeszerzésen. Ez úgy módosulhat, hogy ha a munkavállalók kétharmadára alkalmazza a cég a nettó keresetek megőrzéséről szóló szabályt, akkor mentesül az említett korlátozás alól.
A javaslat pontos szövege
Az adókedvezmény alapja a tárgyhónapra a munkavállaló részére elszámolt, a munkavállalót terhelő közterhekkel nem csökkentett bruttó munkabér.A kedvezmény mértéke
a 2012. (2013.) évre:
a) a kedvezményalap 21,5 (16) százaléka, de legfeljebb 16125 (12000 ) Ft, vagy
b) az a) pont szerint meghatározott összegnek a 75000 forint feletti kedvezményalap 14 (20) százalékát meghaladó része, amennyiben a kedvezményalap meghaladja a 75000 forintot.
A kedvezmény mértéke
a 2012. (2013.) évre:
a) a kedvezményalap 21,5 (16) százaléka, de legfeljebb 16125 (12000 ) Ft, vagy
b) az a) pont szerint meghatározott összegnek a 75000 forint feletti kedvezményalap 14 (20) százalékát meghaladó része, amennyiben a kedvezményalap meghaladja a 75000 forintot.-->
