Alapkamat-emelés: csak a kezdet
Az MNB közleményében az inflációs kilátások és a pénzügyi feltételek együttes romlásával indokolta a lépést. A jegybankelnök is külön kiemelte, hogy ha az inflációs kilátások és a kockázati megítélés tartósan kedvezőtlen marad, a következő hónapokban további kamatemelésre kerülhet sor.
Bár friss képet a decemberi inflációs jelentésben foglalt előrejelzés ad majd a gazdaságról, már most valószínű, hogy a jegybank rontani fogja a főbb mutatókat. Ami a pénzromlást illeti: amint a közvetett adók emelése kifut, a gyenge kereslet dominál majd, ami kedvező inflációs szempontból. A forint gyengesége azonban veszélyezteti a jegybanki cél elérését – mutatott rá Simor. Az elmúlt hónapokban, a jegybank szerint ez a hatás már elkezdett begyűrűzni az árakba. A kormány által elhatározott minimálbér-emelés szintén éreztetheti hatását az árakon, még az ezt kompenzáló célzott támogatásokkal együtt is. A növekedési kilátások is tovább romlottak: a következő két évben visszafogott lesz a bővülés, a munkanélküliség is 10 százalék fölött maradhat – mondta Simor. Romlik a nemzetközi konjunktúra, ami rossz hatással van az exportra, emellett továbbra sem tapintható a fogyasztás élénkülése. A jövedelemkilátások bizonytalansága és a törlesztőrészletek magas szintje is gátolja a fogyasztás élénkülését. A beruházásokat a gazdasági környezet bizonytalansága, a minimálbér-emelés és a kedvezőtlen konjunktúrakilátások fogják vissza. A költségvetési kiigazítás is a belső kereslet csökkenése irányába hat jövőre – vélekedett a jegybankár.
A forint gyengülő tendenciája mellett az államcsőd kockázatát mutató felár, illetve az állampapírok piacán a hozamok emelkedését figyelhettük meg. Ebben a környezetben kedvezően hatott, hogy az IMF-fel megállapodást köt a kormány, a hitelminősítés lerontása nyomán azonban romlott a megítélés – ismerte el a jegybankelnök. A pénzügyi piacokon tapasztalt volatilitás a következő időszakban is fennmaradhat – fűzte hozzá.
A jegybank valamelyest lemaradt a piaci mozgásokhoz képest az Equilor szakértőinek véleménye szerint, mivel az 50 bázispontos kamatemelés csupán megfelelt a várakozásoknak. Érdemi horgonyzó szerepe egy ilyen döntésnek egyelőre nincs, ugyanakkor jelzi, hogy az MNB a helyzet magaslatán áll – vélik.
Nem volt egyszerű megjósolni a monetáris tanács döntését, mivel a testület ebben az összetételben még nem nyúlt a kamatokhoz – mutatott rá Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Emlékeztetett: a legutóbbi közleményük, amelyben a nemzetközi környezetet tették elsősorban felelőssé a forint gyengüléséért és a hozamok emelkedéséért, ijesztően köldöknézősre sikeredett, így volt veszélye annak, hogy az ott megfogalmazott, fokozatos szigorításról szóló ígéretüket végül nem váltják be.
Hazánk rossz megítélése ennél magasabb kamatszintet is indokol Duronelly szerint, ezért várható, hogy a következőkben további emelések jönnek. Aggasztó, hogy a devizafinanszírozás feltételei egyre rosszabbak, a magyar bankrendszer devizaigényét csak az irányadó európai bankközi kamatok felett 300 bázisponttal lehet kielégíteni. Ha ez nem enyhül, akkor 100–150 bázispontos emelés sem kizárt majd. Hasonló várakozásokról számolnak be az Equilor szakértői is, de a bizonytalanság sokkal nagyobb mint korábban. Míg az év közepén egybecsengett a szakértők várakozása a végül megszületett döntéssel, most napról napra változnak maguk a vélemények is.
Simor: Nincs spekulatív támadás
A kormány által az utóbbi hetekben emlegetett spekulációval kapcsolatban úgy fogalmazott Simor, hogy általában azokat az országokat szokta spekulációs támadás érni, amelyek nem tudnak védekezni. Nem véletlen, hogy nem a cseh korona ellen indult spekulációs támadás, le kell vonni ebből a megfelelő következtetéseket, hogy elkerülhető legyen a jövőben a hasonló eset – fejtette ki Simor, ám azt is elmondta, hogy nincs bizonyítéka arra, hogy most éppen támadás zajlana.
