Berlin szerint kitessékelhetik a görögöket az eurózónából

"A görögök maguk választhatnak: vagy reformokat hajtanak végre az euróövezeten belül vagy pedig nem lesznek reformok és kimaradnak. Harmadik út nincs" - hangoztatta Rösler a Bild-Zeitung hétfői számának nyilatkozva.  Bár az a cél, hogy valamennyi országot az euróövezetben tartsuk és eközben segítsünk az országnak, a reformok nem késlekedhetnek – szögezte le Rösler.

A Handelsblatt szerint ugyanakkor Josef Ackermann, a Deutsche Bank vezére ismételten óvott Görögországnak az euróövezetből történő kiválásától. A Deutsche Bank főnöke síkraszállt azért, hogy az országnak egyfajta "Marshall-segéllyel" nyújtsanak azért, hogy gazdasága ismét a növekedési pályára álljon. "Fontos lépésnek" minősítette az 50 százalékos adósságcsökkentést. 

Bár túlélte a péntek éjjeli bizalmi szavazást, mégis lemondásra kényszerülhet Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök. Az újabb megszorításokat már az új egységkormány verheti át a parlamenten. Bár Papandreu továbbra is élvezi párttársai támogatását – péntek éjjel 153:145 arányban sikerült megnyernie a bizalmi szavazást a parlamentben –, az ellenzék továbbra is nélküle képzeli el a jövőt. Papandreunak le kell mondania ahhoz, hogy a koalíció létrejöhessen – ismételte meg álláspontját tegnap Antonisz Szamarisz, a legnagyobb ellenzéki párt, a közvélemény-kutatásokat vezető Új Demokrácia vezetője.

A konzervatív ellenzéki erő és a kormányzó szocialisták által megalakítandó nemzeti egységkormány feladata egyrészt az lenne, hogy elfogadtassa a parlamenttel az október végi EU-csúcson kialkudott második mentőcsomag fejében elvárt újabb megszorításokat. Az uniós vezetők a napokban egyértelműen jelezték: ezek ratifikálása a feltétele annak, hogy az ország pénzt kapjon a nemzetközi szervezetektől. Ez létfontosságú Athén számára, mivel nemzetközi források nélkül már decemberben csődbe mehet az ország.