A tanácskozáson a multik képviselői mellett elemzők és a kormány képviselői arra a kérdésre keresik a választ, hogy mi az, amit a multik hoztak Magyarországra, és jelenleg mekkora a mozgásterük, befektetési szándékuk nálunk?
Magyarországon 73, Csehországban 69, ugyanakkor Görögország 11 és Olaszországban 16 százalékos a külföldi tőke jelenléte bruttó hazai termék arányosan. Ezek a számok is magyarázatul szolgálnak a mai válságjelenségekre a gazdasági tárca államtitkára szerint. Ahol
alacsony a külföldi jelenléte, ott elkényelmesedett az állam és elszabadult a válság. Ez történt Görögországban. Cséfalvay Zoltán annak a meggyőződésének adott hangot, hogy egy-egy gazdaság konszolidált fejlődéséhez nélkülözhetetlenek a külföldi tőke jelenlétével járó versenykihívások. Ezt felismerte a Magyarország.
Az államtitkár ugyanakkor fájlalta, hogy a nálunk jelenlévő külföldi vállalatok újrabefektetései csökkentek a válság idején. Az itt lévő német vállalatok 83 százaléka adott esetben újra befektetne Magyarországon, ennek ellenére mégsem vállalkoznak újrabefektetésre. Emlékeztetett arra, hogy a gazdasági problémák sohasem a gazdaságban, hanem a politikában kezdődnek, Európának ezzel végre őszintén szembe
kell néznie.
Jelenleg két alapvető feladat van: az államháztartási stabilitás elérése és a versenyképesség javítása. A magyar kormány szokatlan lépésekre kényszerült ezek érdekében. Számos reform kezdődött el. A versenyképesség javítását szolgálja az üzleti környezet javítása, ehhez kapcsolódik többek között a 10 százalékos társasági és a 16 százalékos jövedelemadó. A másik pillére a versenyképességnek a foglalkoztatás, a harmadik pedig a hatékony állam. Ezek érdekében ugyancsak számos intézkedést tett a kormány - mondta az államtitkár.
