Hiábavaló harc az adókedvezményekért?

„A parlamenti szavazásra váró adótörvény-javaslatokat már csak a képviselők módosíthatják” – indokolta lapunknak kezdeményezésüket Szabó Gábor,

a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elnöke. Az új szabályozás értelmében a vállalatok nem írhatnák le innovációs járulékukból a saját innovációs tevékenységük, illetve a nonprofit vagy költségvetési kutatóhelyeknél megrendelt kutatás-fejlesztési (k+f) projektek költségét. „Ez eddig fontos eszköz volt a kutatás-fejlesztés és innováció, illetve a kutatóhelyek és vállalkozások ilyen együttműködésének ösztönzésében, ennek felszámolásával pozitív folyamatokat állítanának le a képviselők” – adta értésre Szabó Gábor.

Kérdésünkre, hogy a szövetség miért nem avatkozott be a változtatás megakadályozása érdekében, Szabó Gábor a feszített jogszabály-alkotási tempóval és azzal magyarázta ennek elmaradását, hogy nem kapták meg véleményezésre a javaslatcsomag vonatkozó részét. Elismerte ugyanakkor azt, hogy maguk is tudják: korábban előfordultak visszaélések a k+f költségek leírásánál, de „ezek megakadályozására elegendő lenne a kiskapuk bezárása”. A MISZ ezért üdvözli azt a változtatást, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala bázisán létrejönne egy olyan intézmény, amely hatósági tevékenységként ellátná a kutatást végző szervezetek k+f szempontú minősítését.

„A csomag fájdalmasan érintheti azokat a cégeket, amelyek több, eddig meglévő kedvezménytől esnek el a változtatások miatt, az átláthatóbb keretek és egységesebb szabályozás megteremtése viszont hosszú távon kedvező folyamatokat indíthat el” – véli Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. kutatás-fejlesztési és állami támogatások üzletágának igazgatója. Utalt arra, hogy tavasszal a Nemzeti reformprogramban 2020-ra 1,8 százalékos GDP-arányos k+f ráfordítás elérését tűzte ki célul a kormány. Ezzel gyakorlatilag a jelenlegi, évek óta egy százalék körüli szinten mozgó ráfordítás megduplázódását szeretné elérni, s ebben nagy szerepe lenne a vállalati k+f ráfordítások növelésének is.

„Az eddig ismertté vált, 2012-re tervezett módosításokból egyelőre nem egyértelmű, hogy a k+f adókedvezmények rendszerének az átalakítása rövid távon támogatja-e ezeket a célkitűzéseket” – állapította meg a Deloitte szakértője. Szerinte a javaslatcsomag azon része, amelynek értelmében a k+f tevékenység közvetlen költsége 2012-től nem csökkenti az innovációs járulékot, továbbá az, hogy ennek bérköltsége és a szoftverfejlesztők alkalmazására elszámolt bérköltség 10 százaléka nem vehető majd figyelembe társasági adókedvezményként, nem szolgálja ennek elérését. Márkus Csaba szerint a csomag több, pozitív irányba mutató eleme és néhány ma még pontosításra váró részlet miatt egyelőre nem lehet megjósolni, hogy a megnövekedett uniós forrásból összességében anynyival több jut-e a Magyarországon működő cégek számára, hogy a k+f adókedvezményekhez kapcsolódó tervezett módosítások hatását is kompenzálva megduplázza vagy akár megháromszorozza a hazai vállalati k+f ráfordításokat 2020-ra.

„Fontos, hogy a törvényalkotók a fürdővízzel ne öntsék ki a gyereket: a kreativitás, az innováció lehetőség a magyar gazdaság számára versenyképessége növeléséhez” – reagált a nyílt levélre Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. Szerinte a gazdaság, a költségvetés jelenlegi állapota kényszerpályára szorította az országot, mégis biztosítani kellene, hogy a vállalatoknál képződött forrásokat helyben használják fel kutatás-fejlesztésre és innovációra. Gaál József is fontosnak tartja a minőségbiztosítást, ám ezt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára bízná.

A innovációs járulékfizetésre köteleznék az 50 fősnél kisebb cégeket is, így nőnének a mikro- és kisvállalkozások bürokratikus terhei és befizetései

A az üzleti szektor visszafogná k+f és innovációs tevékenységét

A gyengülne Magyarország versenyképessége

Szövetség ellenzi, hogy az Országgyűlés a kutató-fejlesztő vállalatok rovására módosítsa az ilyen költségek leírásának törvényi szabályozását. Ezt nyílt levélben tudatta a parlamenti képviselőkkel

a szakmai testület.

VG-összeállítás A tervezett változtatások várható következményei A vállalatok 2012-től nem írhatnák le a kutatás-fejlesztéshez és innovációhoz kapcsolódó költségeiket adóalapjukból

A innovációs járulékfizetésre köteleznék az 50 fősnél kisebb cégeket is, így nőnének a mikro- és kisvállalkozások bürokratikus terhei és befizetései

A az üzleti szektor visszafogná k+f és innovációs tevékenységét

A gyengülne Magyarország versenyképessége Biztosítani kellene, hogy a vállalatoknál képződött forrásokat helyben használják fel kutatás-fejlesztésre és innová-

cióra Egyelőre nem egyértelmű, hogy az adókedvezmények átalakítása támogatni fogja-e a kormány k+f célkitűzéseit

-->