A gyorssegély elosztási elveit korábban is sok helyről kritizálták, most pedig olyan polgármester is volt, aki tiltakozásképp a lemondást választotta. A júniusi támogatások szétosztásakor nem egy önkormányzattól hangzott el, hogy a kevesebb több lett volna; az, hogy akkor 11,6 milliárd forinton 1182 település osztozott, sokak szerint a túlzott szétaprózódáshoz vezetett. Ez a kritika a mostani támogatásnál még erőteljesebb lehet, miután összesen négymilliárddal kevesebb jut még több önkormányzatnak. A végösszeg 7,6 milliárd forint, ez 1216 város és falu között oszlik meg.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Géberjén polgármestere a lemondás mellett döntött a gyorssegélyek listáját látva – a falu mostani adósságállománya mintegy 60 millió forint, a helyi iskolában már fával fűtenek, mert gázra nincs pénz, most pedig mindössze 3 milliós támogatást ítéltek meg nekik. 517 településnél azonban még így is többet kaptak. A Veszprém megyei Megyer például olyan összeget kapott, amelynél egy magánszemély segélye is több szokott lenni, 14 ezer forintot.
A lista élén álló települések jól mutatják az ország gazdasági különbségeit. Az első 17 helyen mindössze négy dunántúli település található: Szigetvár, amely tavaly már csődöt jelentett, valamint Barcs, Tolna és Komló, utóbbi a második legtöbbet kapta, 115 milliót. A legtöbb támogatás, 120 millió forint Ózdra jutott. Vagyis a legnagyobb bajban lévők listájának élén rendszerváltás előtti iparvárosok és más szegény észak-magyarországi települések állnak – valamint a parlamenti képviselő és kisvárosi érdekszövetségi elnök polgármestere révén jó lobbierővel rendelkező Orosháza, amely meglepetésre a harmadik legtöbb támogatást kapta az egész országban.
Soron kívüli támogatást kapott nyolc megyei önkormányzat is, összesen 595 milliós értékben. Ennek majdnem felét Pest megye kapta, ahol így most már biztosítottnak látszik, hogy tudják fűteni az iskolákat a következő pár hónapban.
