Barroso: A gyanú árnyéka sem vetülhet Magyarországra - videó
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Bizottság közleményében hangsúlyozza, hogy a szervezet több, az egyes jogszabályok tartalmát kifogásoló levelet küldött az Orbán-kormánynak José Manuel Barroso, Viviane Reding és Olli Rehn tollából. José Manuel Barroso leszögezte: Magyarország, mint minden tagállam, köteles biztosítani a jegybank függetlenségét, az adatvédelmi hatóság megfelelő működését, valamint a bírák elleni diszkrimináció tilalmát. A bizottság kész megtenni minden szükséges jogi lépést azért, hogy az uniós jog érvényesülését biztosítsa.
Viviane Reding igazságügyi biztos hozzátette: már a jogszabályok előkészítésekor kifejezte aggodalmát az adatvédelmi biztos és a bíróság intézménye kapcsán, a törvények elfogadásakor a kormány mégsem vette figyelembe Brüsszel aggodalmait. A biztos hangsúlyozta, hogy csak az említett jogszabályok gyors megváltoztatása vagy visszavonása javíthat a jelenlegi helyzeten.
A kormányoknak nem szabad megpróbálniuk befolyásolni a jegybankot – emelte ki Olli Rehn monetáris biztos, az új alkotmány és a jegybanktörvény pedig nem felel meg ennek a követelménynek. Ez Rehn szerint azt jelenti, hogy minden érintett jogszabályt felül kell vizsgálni, beleértve az alkotmányt is. A kötelezettségszegési eljárás kapcsán Olli Rehn hangsúlyozta: a jegybanktörvény módosítása egyértelmű feltétele a Magyarországnak nyújtandó hitelre vonatkozó tárgyalások folytatásához.
Egyrészt a jegybank függetlenségével kapcsolatban, másrészt a bírói tevékenység felső korhatárárnak összefüggésében, harmadrészt az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatban indít eljárást Brüsszel.
A hír megjelenése után a forint 311-es szintről 312,3-ig esett az euróval szemben, majd 312 körül stabilizálódott az árfolyam.
A nemzetközi nyomás fokozódását jelzi, hogy Angela Merkel német kancellár egy vasárnapi interjúban utalt arra: mint minden tagállamnak, Magyarországnak is tartani kell magát az EU-t „egyesítő elvekhez” – ezek között említette a jegybank függetlenségét is.
Nem csoda tehát, hogy a kabinet az elmúlt napokban egyre békülékenyebb hangot ütött meg Brüsszellel szemben: ha az uniós kifogások „nem pusztán elvi síkon” mozognak, vagy „nem megtévesztő információkon” alapulnak, akkor „természetesen korrigáljuk” a törvényeket – jelentette ki Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Kelet-Magyarországnak.
A kibékülést szolgálja Fellegi Tamás hétfőn megkezdett európai körútja is: az EU–IMF-tárgyalások vezetésével megbízott tárca nélküli miniszter előbb Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterrel, illetve – Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnökének kíséretében – Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével és Jens Weidmann-nal, a Német Szövetségi Bank elnökével egyeztet. Ezt követően Ausztriába látogat, pénteken pedig Olli Rehnnel, az Európai Bizottság pénzügyi biztosával találkozik.
Csak végső opció a pénzügyi szankció
Ha az Európai Bizottság azt állapítja meg, hogy a magyar törvények uniós jogba ütköznek, akkor kötelezettségszegés címén jogsértési eljárásokat indít hazánk ellen. Ez hosszadalmas jogi procedúra kezdete, amely csak a legvégső esetben, az Európai Bíróság ítélete nyomán végződhetne pénzügyi szankcióval. A kötelezettségszegési ügyek gyakoriak az EU-ban: csak Magyarországgal szemben több mint 300 eljárást indított a bizottság 2004 és 2010 áprilisa között, ezek közül azonban csak kettő jutott el a bírósági szintig.
