Elszaladt a pénzforgalmi hiány
Az eredeti éves előirányzatnak egyébként mintegy 2,5-szeresét teszi ki a pénzforgalmi hiány, de ez még mindig nem csökkenti annak esélyét, hogy az eredményszemléletű terv teljesüljön. A december havi hiányhoz például jelentős mértékben hozzájárult a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása, amely mintegy 196 milliárd forint kiadást jelentett a központi költségvetésnek – áll az NGM közleményében. Ez azonban az államháztartás konszolidált egyenlegét nem érinti, mivel csak alrendszereken belüli átrendezés.
Ezenfelül a MÁV Zrt. helyzetének rendezése kapcsán 50 milliárd forint összegű adósságátvállalás is volt decemberben, továbbá tőkét emeltek a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-ben, 120 milliárd forint értékben. Utóbbi kiadás elszámolása egyes szakértők szerint már korántsem egyértelmű, hiszen a várható veszteség csökkentését például folyó tételként kellene kezelni.
A bevételi oldalon az Európai Bíróság döntése következtében mintegy 220 milliárd forintot kitevő áfa-visszautalások kifizetése rontotta az egyenleget, miközben előzetesen nagyjából 250-260 milliárdról szóltak a hírek. A központi költségvetés december havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 360 milliárd forinttal alacsonyabbak, míg kiadásai közel 510 milliárddal nagyobbak voltak.
A tárca közleménye szerint meghaladták a tavalyi évit a központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai is, ezeken az előirányzaton rendezték az MFB Zrt. tőkehelyzetét 120 milliárd forint összegben. A fentieken túl az év végén az úgynevezett maradványtartási kötelezettséget feloldotta az NGM az intézményi tartozások csökkentése érdekében, körülbelül 25 milliárd forint összegben. Ezzel a vállalkozások részére is szándékozott pluszforrásokat juttatni a kormányzat, mivel jelentős tartozásokat halmoztak fel az állami szervek a beszállítóik felé. Erre vonatkozóan már adott ki információt a tárca, de arra nézve még nem volt támpont, hogy a több száz milliárd forintnyi összegből mennyit érintett a döntés.
Az unió még vár egy másik típusú kimutatásra
Az eredményszemléletű kimutatásra áprilisig kell várni, majd azt kézhez kapva dönthet az Európai Bizottság, fenntartja-e hazánkkal szemben a túlzottdeficit-eljárást. A kormány reményei szerint megszüntetik a 2004 óta folyamatosan érvényben lévő, ám közvetlen következményekkel mindeddig nem járó státust, mivel a 2011-es eredményszemléletű egyenleg várhatóan jelentős többletet mutat majd a magán-nyugdíjpénztári vagyonból az államhoz került, a GDP 9,7 százalékát kitevő vagyon elszámolása miatt. Szakértők azonban már korábban arra utaltak, hogy az egyszeri tételektől megtisztított, strukturális egyenleg romlása miatt mégis fenntarthatja az EU Magyarországgal szemben az eljárást.
