Essősy Zsombor ugyanakkor üdvözli, hogy 2011 végén a hazai pályázati rendszerben először jelent meg a kombinált hitelgarancia pályázat, ami a vissza nem térítendő támogatás mellé hitelt is ad a pályázóknak. Az uniós forrásokra épülő beruházásokkal foglalkozó MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója a Világgazdaságnak elmondta: megfontolandó ugyanakkor e konstrukció továbbfejlesztése a támogatás intenzitás jelenleg 25 százalékban maximalizált szintjének 35-40 százalékra történő emelésével, hogy a cégek számára kellően vonzó legyen a kiírás.
Ami a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos összképet illeti, az ÚSZT nem hozott radikális változást, mert korábban is jelentős forrást különítettek el a vállalkozások számára – ezt állítja Nagy Sándor Gyula. A Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa szerint a GDP 1,5-1,7 százaléka megy kkv-knak gazdaságfejlesztésre, azonban nem látni, hogy ez a pénz hogyan hasznosul. „A cégeknek adott források nagy részét ugyanis olyan fejlesztésekre fordítják, amelyek amúgy is megvalósulnának. Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy az ilyen célokra elkülönített források teremtenek-e pluszberuházásokat, extra munkahelyeket” – mondta lapunknak a szakértő.
Ami az EU-pénzek kifizetésének gyorsítását illeti, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tavaly év végi tájékoztatása szerint 2011 harmadik negyedében 19,7 milliárdra nőtt az átlagos heti kifizetések értéke a kormányváltást követő első év heti 15 milliárdos szintjéről. Jövőbeli célként 30 milliárd forint heti kifizetést tűzött ki maga elé az NFÜ. „A számok azt mutatják, hogy az elmúlt időszakban felgyorsult ugyan a források lehívása, de ezt a szintet – csak a források méretét alapul véve – legalább az NFÜ által célként meghatározott 30 milliárdra kell még felpörgetni ahhoz, hogy a pénzlehívásra rendelkezésre álló, hátralévő négy évben az ország teljes egészében felszívja a 2007-2013-as időszakban még ki nem fizetett, közel hatezer milliárd forintos forrást” – véli Essősy Zsombor. A MAPI vezére szerint még nagyobb a feladat, ha nemcsak az időarányos számokat, hanem a pályázati rendszer működési gyakorlatát is figyelembe vesszük. Ez esetben ugyanis arra lenne szükség, hogy a kifizetési ütemet inkább a heti 40 milliárdos szint felé közelítsük. Számítani kell ugyanis arra, hogy bizonyos összegeket egyéb okok – felhasználási szabálytalanságok, a projekt vagy a pályázó ellehetetlenülése miatt – vissza is kell majd fizetni.