Az uniós források kifizetésének felgyorsítása, a pályázati rendszer egyszerűsítése, illetve a vállalkozásfejlesztés központba állítása – ezeket a fő célokat tűzte ki az Új Széchenyi-terv elindításakor a kormányzat. Utóbbi céllal, a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a válságban túlélő üzemmódba kapcsolt vállalkozások nehezebben pályáznak a számukra elérhető forrásra – mondta el lapunknak Maróczi Imre. A Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének (Pátosz) elnöke kiemelte: a piaci kilátások ugyanis romlottak, a megrendelések apadtak, ezzel csökkentek a cégek fejlesztési forrásai és szándékai is.
A Pátosz elnöke egyben arra is felhívta figyelmet, hogy a mégis pályázni szándékozók egy része 2012-től nem élhet ezzel a lehetőséggel, miután nem tudják az elvárt béremelést megadni, sőt, sokan közülük inkább munkahelymegtartó támogatásokat igényelnének. Mint ismert, az év elejétől hatályos az a rendelkezés, amely a közbeszerzések mellett az állami támogatásokból is kizárja azokat a cégeket, amelyek nem emelik meg az elvárt mértékben a béreket. „Az ÚSZT keretében az adminisztráció, az ügyfélkapcsolat és a kitöltő programok több területen is javultak, de még bőven van tér fejlődésre. Ugyanakkor a pénzeknek sokkal gyorsabban kellene eljutni a pályázókhoz különösen, ha gazdasági válság van" – emelte ki Maróczi Imre.
Essősy Zsombor ugyanakkor üdvözli, hogy 2011 végén a hazai pályázati rendszerben először jelent meg a kombinált hitelgarancia pályázat, ami a vissza nem térítendő támogatás mellé hitelt is ad a pályázóknak. Az uniós forrásokra épülő beruházásokkal foglalkozó MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója a Világgazdaságnak elmondta: megfontolandó ugyanakkor e konstrukció továbbfejlesztése a támogatás intenzitás jelenleg 25 százalékban maximalizált szintjének 35-40 százalékra történő emelésével, hogy a cégek számára kellően vonzó legyen a kiírás.
Ami a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos összképet illeti, az ÚSZT nem hozott radikális változást, mert korábban is jelentős forrást különítettek el a vállalkozások számára – ezt állítja Nagy Sándor Gyula. A Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa szerint a 1,5-1,7 százaléka megy kkv-knak gazdaságfejlesztésre, azonban nem látni, hogy ez a pénz hogyan hasznosul. „A cégeknek adott források nagy részét ugyanis olyan fejlesztésekre fordítják, amelyek amúgy is megvalósulnának. Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy az ilyen célokra elkülönített források teremtenek-e pluszberuházásokat, extra munkahelyeket” – mondta lapunknak a szakértő.
Ami az EU-pénzek kifizetésének gyorsítását illeti, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tavaly év végi tájékoztatása szerint 2011 harmadik negyedében 19,7 milliárdra nőtt az átlagos heti kifizetések értéke a kormányváltást követő első év heti 15 milliárdos szintjéről. Jövőbeli célként 30 milliárd forint heti kifizetést tűzött ki maga elé az NFÜ. „A számok azt mutatják, hogy az elmúlt időszakban felgyorsult ugyan a források lehívása, de ezt a szintet – csak a források méretét alapul véve – legalább az NFÜ által célként meghatározott 30 milliárdra kell még felpörgetni ahhoz, hogy a pénzlehívásra rendelkezésre álló, hátralévő négy évben az ország teljes egészében felszívja a 2007-2013-as időszakban még ki nem fizetett, közel hatezer milliárd forintos forrást” – véli Essősy Zsombor. A MAPI vezére szerint még nagyobb a feladat, ha nemcsak az időarányos számokat, hanem a pályázati rendszer működési gyakorlatát is figyelembe vesszük. Ez esetben ugyanis arra lenne szükség, hogy a kifizetési ütemet inkább a heti 40 milliárdos szint felé közelítsük. Számítani kell ugyanis arra, hogy bizonyos összegeket egyéb okok – felhasználási szabálytalanságok, a projekt vagy a pályázó ellehetetlenülése miatt – vissza is kell majd fizetni.
Az uniós kifizetés terén abból a szempontból, sajnos, súlyos késében vagyunk, hogy a magyar gazdaságnak a jelenlegi helyzetben égető szüksége van a fejlesztésre fordítható pénzre – mondta Essősy Zsombor. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra a szakértő szerint, hogy az Európai Bizottság szerdai döntésével újabb szakaszba léphet a hazánk ellen folyó túlzottdeficit-eljárás, ami akár azzal a súlyos következménnyel is járhat, hogy 2013-tól befagyasztják a kohéziós alapból érkező folyósítását. Jelen állás szerint az innen hazánk által még le nem hívott források összege mintegy 2000 milliárd forint. A szakértő szerint mindent meg kell tenni, hogy ez ne következzen be, és erre lát is esélyt.
Egyszerűbb adminisztráció? Vegyes a kép
Pozitív változás a pályázati rendszerben, hogy kevesebb a papíralapú eljárás, javultak a kitöltő programok és egyszerűbb, megbízhatóbb az ügyfelekkel történő kommunikáció is – véli Maróczi Imre. A Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének (Pátosz) elnöke azonban a rendszerben lévő furcsaságokra is felhívja a figyelmet. Eszerint egy elektronikusan beadott pályázatot később, a hiánypótlás során bekértek több példányban, a mellékletekkel együtt papíron is. A projektek elszámolásánál előfordult, hogy ugyanazt a papírt az egyik kiírásnál kérik, de a másiknál már nem. Ugyanazon kiírásnál is az elvárások időnként eltérhetnek egymástól az egyes régiókban – mutatott rá a Pátosz elnöke.
A MAPI vezére elmondta: a támogatások lehívásának gyorsítását nagyban segítheti az uniós források tavaly év végén kezdeményezett átcsoportosítása is. Nagy Sándor Gyula is úgy véli, hogy az operatív programok közötti, brüsszeli jóváhagyásra váró átcsoportosítás – miszerint a hosszú kifutású közlekedési projektekből a gyors pénzköltését lehetővé tevő, slágerpályázatokat tartalmazó energetikai projektekre helyezik át a forrásokat – felgyorsíthatja az EU-pénzek lehívását. Az egyetemi oktató szerint különösen az 50 millió euró feletti nagyprojektek előrehaladásával van gond, ahol kevés az indításra kész, megfelelően előkészített projekt. Az utóbbi projektekre elkülönített uniós forrásokat valószínűleg úgy próbálják majd kiszórni, hogy rengeteg kis pályázati kiírást hirdetnek meg, és a cégeket, civil szférát, önkormányzatokat ösztökélik a pályázásra, amihez viszont az is kell, hogy az önrész szabályain puhítsanak. A gyors pénzkiszórás azonban a projektek ellenőrzésének kárára is mehet, így csalók és a járadékvadászok jelenhetnek meg a rendszerben.
Essősy Zsombor úgy véli, hogy az önkormányzati projektek közül több kiemelt kockázatot képvisel, ezért célszerű lenne mielőbb átvizsgálni, hogy melyik az a 100-200 kritikus projekt, amelyik nem halad megfelelő ütemben, vagy bizonytalan a megvalósíthatósága. Ezek zömében nagyobb, 500 milliós -1 milliárd forintos projektek, amelyek konszolidálása szintén nagy feladatot ró a NFÜ-re, és jelentősen befolyásolja a kifizetések ütemét.
Közel hatezer milliárd forint vár kifizetésre Az Új Széchenyi-tervnek 2013 végéig illeszkednie kell az előző kormány által elfogadott, és az Európai Bizottság által jóváhagyott 2007-2013 közötti Új Magyarország Fejlesztési Tervhez. Összességében tavaly közel 800 milliárd forint kifizetéséről gondoskodott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, ez a kormányváltás óta eltelt időszakot tekintve 1300 milliárd forintot jelent. A 2007–13-as ciklusban az ország számára elkülönített mintegy 8000 milliárd forintos keretből eddig 2300 milliárdot, vagyis a források valamivel több mint 25 százalékát fizették ki. Az uniós projektek pénzügyi zárását 2015 végéig lehet megtenni, így a következő négy évben közel 6000 milliárd forintnyi – átlagosan évi 1500 milliárdos – forrás vár kifizetésre, ez évente a GDP mintegy 5 százalékának felel meg.
Makroszinten van is eredmény, meg nincs is „Makroszinten nem látszódnak az Új Széchenyi-terv elmúlt évének eredményei, így nem beszélhetünk a GDP vagy a foglalkoztatás növekedésről, illetve a csökkentéséről sem” – nagyobb látószögből így értékeli az ÚSZT első évét Nagy Sándor Gyula. A Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa azonban annyibban árnyalja ezt az állítást, hogy erről a helyzetről nem kizárólag az ÚSZT tehet, miután az eurózóna válsága, vagyis a külső gazdasági környezet romlása nagy mértékben befolyásolta az összképet. A szakértő szerint mindamellett azt nagy valószínűséggel ki lehet jelenteni: ha az ÚSZT nem lenne, akkor nagyobb lenne a GDP csökkenésének mértéke, és magasabb lenne a munkanélküliség aránya.
Jobbak lettek a pályázatok Összességében az Új Széchenyi-terv pályázatai jobbak, mint a korábbi években kiírtak – mondta el lapunknak Glósz Andrea. A Glósz és Társa Pénzügyi Tanácsadó Iroda ügyvezető igazgatója kiemelte: az elmúlt évben több olyan pályázat jelent meg a vállalkozásfejlesztési területen, amely eddig még nem volt a piacon. Ezek között találni az egyszerűsített innovációs pályázatot, illetve a mikrovállalkozásokat támogató pályázatokat. Emellett megjelent a komplex finanszírozást biztosító kombinált hitelgarancia konstrukció is. Egyes pályázatoknál kedvezőbbek lettek a vállalási feltételek, de a jelenlegi gazdasági körülmények között még ez is nehezen teljesíthető. A pályázati dokumentáció egyes pályázatoknál egyszerűbb lett, de például a telephely-fejlesztési pályázatoknál még sajnos nagyon sok papíralapú dokumentumot kell benyújtani. Átlagosan felgyorsult a szerződéskötés, és a kifizetés, azonban ez még nem vonatkozik minden pályázatra. Üdvözlendő az is, hogy 2011 második felétől bevezetésre került az elektronikus levelezési rendszer, amely gyorsítja a pályázati folyamatokat, és hosszútávon egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a pályázati rendszert. Bár sokat fejlődött a pályázati rendszer, de még akad tennivaló. Például egységesíteni kell a pályázati dokumentumokat és a közreműködő szervezetek ügykezelését, illetve fejleszteni kell az ügyfélszolgálatokat. Emellett gyorsítani kell a bírálati, és a támogatás kifizetési folyamatokat – mondta a szakértő.
EU-források* (2007-2013, milliárd forint)
Igényelt támogatás: 9.493
Megítélt támogatás: 5.518
Hatályos szerződések összege: 5.104
Kifizetett összeg: 2.305
*hazai társfinanszírozással
Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség -->
