BUX 42,980.64
-1.26%
BUMIX 3,812.78
-0.04%
CETOP20 1,817.1
-2.13%
OTP 8,990
-2.41%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+2.80%
0.00%
+5.34%
ZWACK 17,400
+0.87%
0.00%
ANY 1,555
-0.32%
RABA 1,140
+1.33%
-1.44%
0.00%
-1.33%
0.00%
-0.66%
-2.81%
+0.26%
0.00%
+0.31%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,862
-1.85%
-2.05%
ALTEO 3,000
-0.66%
-3.33%
-0.56%
0.00%
+2.63%
-1.19%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+0.76%
+0.41%
-3.25%
0.00%
+0.37%
NUTEX 11.25
-0.44%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
+1.42%
NAP 1,230
+2.50%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Megszólalt a Bizottság: Nem elég, amit Magyarország tett

Az Európai Bizottság legfrissebb kiadványában azt közölte, hogy a magyar intézkedések nem elegendőek a deficit vonatkozásában.

Az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország nem tett elegendő előrelépést a deficit fenntartható lecsökkentése érdekében. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy lépjen a következő szakaszba a túlzott deficiteljárás a országgal szemben.

A Bizottság hangsúlyozta, hogy Magyarország esetében egyszeri tételek befolyásolják az egyensúlyt. Bár Magyarországon a hiány hivatalosan a GDP 3 százaléka alatt marad a GDP százalékában, ez csak egyszeri tételeknek köszönhető, amely mintegy 10 százalékos. Súlyosan romlott a strukturális egyenleg – teszik hozzá. 

Tény, hogy a költségvetés strukturális egyenlege 2010-ben és 2011-ben a becslés alapján összességében 2,75 százalékkal romlott a GDP százalékában, szemben a 0,5 százalékos ajánlott kumulatív javulással.

Az államháztartási hiány 2012-ben továbbra is a GDP 3 százaléka alatt marad, csupán egyszeri tételeknek köszönhetően – írja közleményében a Bizottság. Ennek következtében 2013-ra a deficit 3,25 százalékra prognosztizálható a GDP-hez képest. A Bizottság felhívja a figyelmet a makrogazdasági forgatókönyv romlásának lehetséges negatív hatására, valamint az emelkedő kötvényhozamokra.

Olli Rehn sajtótájékoztatón kijelentette: Magyarország mindeddig nem tett megfelelő intézkedéseket. Rehn megfogalmazása szerint a magyar költségvetési lépések nem tartalmaznak kellő mennyiségű tartható és hiteles lépést a 3 százalékos deficitcél betartására.

Az NGM kész lépéseket tenni

"A nemzeti ügyek kormánya elkötelezett a múlt hibáinak kijavítása iránt, ezért tovább megyünk az államadósság csökkentésének és a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartásának útján. Ennek megvalósítása során folyamatosan konzultálunk az Európai Bizottsággal és szívesen fogadjuk javaslataikat, felvetéseiket" – szögezte le az NGM.

"A nemzeti ügyek kormánya a teljesítményben hisz, a számok pedig önmagukért beszélnek: az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta először 2012-ben lesz 3 százalék alatt a költségvetés hiánya, így egyike vagyunk azon hét uniós tagállamnak, amely teljesíteni tudja ezt a célt. Ráadásul a kormány úgy adott tárgyalási mandátumot Fellegi Tamásnak az IMF-fel való megbeszélésekre, hogy erősítse meg: a 2013-as költségvetés hiányát is 3 százalék alatt fogjuk tartani" – szögezi le a tárca.

Mint mondta, a 2011-es hiánycélt is elsősorban a nyugdíjpénztári pénzek államosítása segítségével érte el a kormány, enélkül 6 százalékot ért volna el a hiány, ez pedig nem tartható, ez már az idei büdzsé számain is látszik. Az alapszám ugyan kicsivel a küszöb alatt marad, de ez ismét egy egyszeri tételnek, a szektorális különadóknak köszönhető. A túlzott deficiteljárás nem údonság és nem csak a jelenlegi kormány felelőssége, az az ország uniós csatlakozása óta fennáll - húzta alá a Rehn. Amennyiben a tagállam nem tesz kellő lépéseket, felmerülhet, hogy megvonják Magyarországtól a kohéziós alaphoz való hozzáférést - jelentette ki az alelnök.

Kérdésre válaszolva Rehn elmondta: az új gazdasági kormányzásnak köszönhetően a teljes EU-ra vonatkoznak a szabályok, így indokolt lehet a kohéziós alapra vonatkozó szigorítás alkalmazása az eurózónán kívüli tagállamokra is.

Nem elégedett a Bizottság

Decemberben levélben fejezte ki aggodalmait az EU az új magyar alkotmánnyal kapcsolatban, a problémákat többek között José Manuel Barroso bizottsági elnök is ismertette – kezdte sajtótájékoztatóját az Európai Bizottság.

A Bizottság kész arra, hogy teljes jogkörét felhasználja a jegybanktörvényt, a bírók nyugdíjkorhatárának csökkentése, az adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése ügyében. A Bizottság január 17-i ülésén tárgyalja tovább az ügyet és fenntartja magának a jogot arra, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson Magyarország ellen. A jogállamiság szilárd fenntartása az európai gazdaságok érdeke – hangsúlyozta a Bizottság szóvivője.

Brüsszel nem használ ultimátumokat és szoros kapcsolatot tart fent a magyar kormánnyal – válaszolta a szóvivő arra a kérdésre, a bizottság adott-e ultimátumot a magyar kormánynak a kifogások figyelembe vétele terén. Hozzátette ugyanakkor: komoly aggodalmaik továbbra is fennállnak, a szervezet teljes jogi áttekintést követően dönt majd az ügyben.

A Bizottság kiemelte, hogy a döntés jövő hétre tolásának oka, hogy a kabinet karácsonykor, rekord sebességgel fogadta el az említett törvényeket és ezért rekord sebességgel kellett megvizsgálni a jogszabályokat. A munka folytatódik és remélik, hogy a megoldások megszületnek: a labda a magyar kormány kezében van - fogalmazott a szóvivő.

Rehn: a jegybanktörvény módosítása az egyik előfeltétel

Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke szerint a jegybanktörvény módosítása az egyik előfeltétele az EU részéről a Magyarországgal kötendő megállapodásnak.

Rehnt a BBC televízió HardTalk című interjúműsora szólaltatta meg. Ez a műsor a külföldre sugárzó BBC World számára készül, de szerdán a BBC nagy-britanniai változatának honlapján is hozzáférhetővé vált.
Az EU-bizottsági alelnök az interjúban azt mondta az MTI tudósítása szerint, hogy: Magyarország "az utóbbi időben hozott néhány olyan döntést, amelyekről úgy tűnik, hogy nem felelnek meg teljesen az európai jognak". „Jelenleg elemezzük például a médiaszabadsággal és a jegybanki függetlenséggel összefüggő, valamint a gazdasági-pénzügyi kérdések területén (hozott) döntések tartalmát és hatását" - fogalmazott Rehn.

"Komoly aggályaink vannak a jegybanki függetlenségről szóló törvénnyel kapcsolatban ... a jegybanki függetlenségről szóló törvény módosítása az egyik előfeltétele annak, hogy megállapodás születhessen egy új mentőcsomagról vagy egy elővigyázatossági programról az Európai Unióval" - mondta a BBC-műsorban Olli Rehn.

Hozzátette, hogy az EU "rendszeres kapcsolatban" van a magyar hatóságokkal, és ő a jövő hét végén találkozik Fellegi Tamással, a nemzetközi pénzügyi tárgyalások folytatásával megbízott tárca nélküli miniszterrel, akivel "alkalmunk lesz megbeszélni ezt a kérdést".

"A nemzeti ügyek kormánya a teljesítményben hisz, a számok pedig önmagukért beszélnek: az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta először 2012-ben lesz 3 százalék alatt a költségvetés hiánya, így egyike vagyunk azon hét uniós tagállamnak, amely teljesíteni tudja ezt a célt. Ráadásul a kormány úgy adott tárgyalási mandátumot Fellegi Tamásnak az IMF-fel való megbeszélésekre, hogy erősítse meg: a 2013-as költségvetés hiányát is 3 százalék alatt fogjuk tartani" – szögezi le a tárca.

-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek