Az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, majd az Alkotmánybírósághoz fordulnak a fogyatékkal élők a rokkantsági ellátás rendszerének átalakítása miatt. Azzal, hogy megszűnt a rokkantnyugdíj, 70 ezerről 50 ezer forint alá csökkent az egy főre jutó rokkantellátás átlagos összege. Emellett számos, a nyugdíjakkal együtt járó kedvezményt is elveszítettek a fogyatékkal élők – mondta lapunknak a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke.
Hegedűs Lajos a szerzett jogok megvonása mellett azt is kifogásolja, hogy a kormány csaknem 200 ezer rokkant embert vissza akar terelni a munkaerőpiacra, de ennek nem teremti meg a feltételeit.
A fejlett nyugati államok olyan rehabilitációs rendszert működtetnek, amely már a fogyatékossá válás első napjaitól segíti a rokkantak visszailleszkedését a társadalomba, ezen belül a munka világába is. Ez az egyik oka annak, hogy míg uniós átlagban a fogyatékkal élők 40-50 százaléka dolgozik, addig Magyarországon csak 15-20 százalékuk.
Részletek a mai Világgazdaságban
