Ám előbb utaljunk arra: miközben a múlt hét végén tízezrek tüntettek Moszkvában és más orosz városokban az ismételten elnökségre törő Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök ellen és mellett, pár nappal korábban az Egyesült Államok új moszkvai nagykövete váratlan látogatást tett a több mint nyolcszáz tagvállalatot tömörítő oroszországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham in Russia) moszkvai székházában. Michael McFaul Andrew Somers-szel, az AmCham elnökével beszélgetve az iránt érdeklődött, az orosz piacon jelenlévő amerikai cégek milyen pozitív üzleti változásokat várnak a csatlakozási szerződés idei júliusban tervezett orosz parlamenti ratifikálása után. Somers szerint az új amerikai nagykövet látogatása egyértelmű üzenet volt arra nézve, hogy az amerikai kormány erőteljesen támogatja mind a hazai, mind az orosz vállalatok számára az orosz WTO-tagság nyomán megnyíló új kereskedelmi és befektetési lehetőségeket.
Az amerikai nagykövet és a kamaraelnöki találkozó nem volt híján kölcsönös előzetes amerikai-orosz gesztusoknak: Pár nappal korábban ugyanis Somers „Az Üzlet barátja és a szabad bajnoka” elnevezésű kitűntetést adta át Maxim Medvedkovnak, az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium csatlakozási tárgyalásokkal foglalkozó főosztálya vezetőjének, amerikai elismerésül azért, mert mint az orosz delegációvezetője jelentős mértékben hozzájárult Oroszország WTO-tagsága elnyeréséhez. Az orosz gazdaságfejlesztési miniszter: Elira Nabjullina pedig - orosz gesztuskánt - tavaly novemberben meghivta Somerst, hogy vele együtt legyen jelen azon a genfi ünnepségen, amelyen hivatalosan felkérik Oroszországot a WTO-csatlakozásra. Tavaly nyáron pedig Dmitrij Medvegyev elnök a külföldinek adható legmagasabb kitűntetést: a „Barátság Érdemrendet” adományozta Andrew Somers-nek, amiért jelentősen hozzájárult a két nemzet barátsága és együttműködése erősítéséhez, többek között a kétoldalú gazdasági és tudományos együttműködés fejlesztéséhez.
Az új amerikai nagykövet a moszkvai AmCham-székházban is elismerte, hogy tekintettel az orosz gazdaság hatalmas méretére, a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok jelenleg nem olyanok, mint amilyeneknek lenniük kellene. De előzetes számadatok már javulást jeleznek: az amerikai-orosz kereskedelem tavaly rohamosan nőtt, és az orosz WTO-tagságnak köszönhetően pedig felgyorsul ez a pozitív tendencia. – fejtegette. Nem vitatta, annak érdekében, hogy az amerikai cégek teljes mértékben profitáljanak az orosz WTO-tagság előnyeiből, az amerikai kongresszusnak is meg kell szüntetnie a kétoldalú kereskedelmet nehezítő úgynevezett Jackson-Vanik törvénymódosítást. A nagykövet utalt Obama elnöknek az unió helyzetéről tartott beszédére, amely szerint az amerikai kongresszusnak biztosítania kell, hogy egyetlen külföldi vállalatnak se legyen előnye az amerikai feldolgozóiparral szemben, amikor olyan piacról van szó, mint Oroszország. Ugyanakkor Michael McFaul az oroszországi jogbiztonság megteremtésének, a befektetési környezet javításának fontosságára is felhívta az orosz illetékesek figyelmet.
Az amerikai-orosz kereskedelmi és tőkekapcsolatoknak a lehetőségekhez képest alacsony szintje miatt egyébként korábban az orosz fél is elégedetlenségének adott hangot, és a bővítés lehetőségeire magában az Egyesült Államokban is felhívta a figyelmet. Érdemes utalni a nemrégen az orosz elnöki adminisztráció vezetőjévé avanzsált Szergej Ivanov volt miniszterelnök-helyettes – Vlagyimir Putyin egyébként angolul és svédül kitűnően beszélő bizalmasa – tavaly április elején New Yorkban, a Külföldi Kapcsolatok Tanácsának fórumán mondott beszédére. Ebben kifejtette, hogy az orosz kormány javítani akarja a gazdasági kapcsolatokat az Egyesült Államokkal.
Az Oroszországban lévő amerikai befektetések összege mindössze 7,3 milliárd dollár, az Oroszországban megvalósított (külföldi) teljes befektetések mindössze 2,8 százaléka”- kesergett Ivanov az amerikai hallgatósága előtt. “Svédország többet fektet be Oroszországban” - fejtegette. “Nem vagyunk elégedettek – azt akarjuk, hogy fejlődjék az amerikai-orosz kooperáció az ür-, az információs és a nukleáris technológia terén” – sürgette akkoriban.
Ivanov arra is rámutatott amerikai hallgatósága előtt, hogy Oroszország az Egyesült Államok húsz legnagyobb kereskedelmi partnere között sem szerepel,, és a kétoldalú forgalom kevesebb, mint az Egyesült Államok kereskedelmének egy százaléka. “Nem szégyen ez?” – tette fel teátrálisan a kérdést, elismerve, hogy ennek mindkét oldalon akadályai vannak. Így Ivanov nem tagadhatta, hogy Oroszországban is van korrupció, és alkalmasint vissza is élnek a törvénnyel. “De harcolunk a korrupció ellen….s megigérem, hogy olyan országgá válunk, mint Norvégia vagy Új-Zéland”.
Fél évvel később, október elején pedig William Burns amerikai külügyminiszter-helyettes az USA-orosz Üzleti Tanács Chicagóban tartott éves értekezletén pedig már leszögezte: „Az orosz WTO-csatlakozás fontos az amerikai gazdaság számára. Új piacokat teremt az amerikai exportőrök számára. Ha azt akarjuk, hogy megvalósuljon Obama elnök célkitűzése, és 2015-re megkétszereződjék az amerikai ha azt akarjuk, hogy még több amerikai álljon ismét munkába, akkor az orosz WTO-tagságnak stratégiánk részévé kell válnia. Független becslés szerint az orosz WTO-tagság lehetővé tenné, hogy az Egyesült Államok Oroszországba irányuló exportja több mint megkétszereződjék (azaz, a 2008-ban mért 9 milliárd dollárról évi 19 milliárd dollárra növekedjék” – hangoztatta az amerikai diplomata.
Amerikai hivatalos adatok szerint a kétoldalú kereskedelemben az Egyesült Államok számára eddig igen jelentős passzívum keletkezett. 2008-ban ugyanis az USA csak 9,3 milliárd euró értékben exportált termékeket az orosz piacra, ahonnan az importja 26,8 milliárd dollár volt. Ugyanezek az adatok a későbbi három évben a következőképpen alakultak: 2009-ben az amerikai termékexport értéke 5,3 milliárd dollár volt, az importé 18,2 milliárd., 2010-ben az export értéke 6 milliárd dollárra rúgott, az importé 25,7 milliárd dollárra, 2011. első 11 hónapjában pedig 7,5 milliárd dollár értékű amerikai termék került az orosz piacra, ahonnan az Egyesült Államok 31,7 milliárd dollár értékben importált .
Na mármost: A oroszországi AmCham a napokban hozta nyilvánosságra azt a felmérést, amelyben az amerikai kereskedelmi minisztérium nemzetközi kereskedelmi adminisztrációja (ITA) részletesen áttekintette az orosz WTO-tagságból amerikai cégek számára jelentkezhető újabb üzleti lehetőséget, amelyek megvalósulása a jelentős amerikai kereskedelmi passzívum csökkenését is eredményezheti.
A felmérés súlyát az adja, hogy az Egyesült Államokban – és Magyarországon ezt, sajnos, nem sokan tudják -, az export túlnyomó részét nem nagyvállalatok, hanem kis és közepes méretű cégek bonyolítják le. Ugyanis – ahogy a washingtoni székhelyű United States Chamber of Commerce (USCC - az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája) 2006. augusztus 30-i jelentése fogalmazott: „az amerikai exportőröknek – írd és mondd - 97 (kilencvenhét) százaléka kis és közepes méretű vállalat, tehát nem multinacionális cég”.
Ezzel kapcsolatban Thomas J. Donohue, az USCC akkori és jelenlegi elnöke kijelentette, az Egyesült Államokban a közvetlen export 12 millió munkahely meglétét biztosítja, amelyben a dolgozók akár 18 százalékkal is többet keresnek, mint más foglalkozásokban.. (Az Egyesült Államokban működő külföldi cégek közvetlenül összesen „csak” 5 millió, jól fizető munkahely meglétét biztosítják.)
„Minél többet adunk el külföldön, annál többet prosperálnak az amerikaiak odahaza”- így az USCC elnöke. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a gazdaságunk befelé forduljon” – figyelmeztetett. A versenyképesség fenntartásához nélkülözhetetlen a külkereskedelem, amely egész Amerikában a helyi közösségeknek munkahelyeket, pénzbevételt, tehát jólétet jelent, „Maine-től kezdve, Kalifornián és Floridán át Washingtonig”. Azt pedig, hogy az export mennyire fontos az Egyesült Államokban működő amerikai (tehát nem külföldi) kkv-k számára, az is jól jelzi, hogy az USCC évente országos „exporthónapot” szervez. Franklin D. Roosevelt elnök ugyanis 1933-ban minden május harmadik hetét „Országos Külkereskedelmi Hétnek” nyilvánította.
Az ITA felmérése azt vizsgálta, a fokozatos orosz vámcsökkentések eredményeként, milyen lehetőségek kínálkoznak az orosz piacon 17 amerikai termelő ágazatban és az Egyesült Államok egyes szövetségi államaiban az adott termékek exportjának fokozására, az orosz WTO-tagság életbe lépését követően. Nincs hely valamennyi amerikai termelő ágazat lehetőségeinek ismertetésére, ezért csak két példát_vegyünk szemügyre: azokat az orosz piaci lehetőségeket, amelyek az amerikai mezőgazdasági termékek és a mezőgazdasági gépek szektora számára kínálkozhatnak.
A felmérés kiemeli, hogy Oroszország egyre nagyobb és fontosabb piaccá válik az amerikai agrártermékek számára. Ugyanis 2005-ben még csak alig 15,8 milliárd dollár értékben importált agrártermékeket. Ám 2010-ben ez az importja már megkétszereződött, és meghaladta a 31,7 milliárd dollárt. Ezért az orosz gazdaság bővülésének köszönhetően az amerikai termelőknek és exportőröknek jó helyzetük van arra, hogy profitáljanak a fogyasztási importtermékek iránti orosz kereslet növekedéséből - hívja fel a figyelmüket a washingtoni kereskedelmi minisztérium nemzetközi kereskedelmi adminisztrációja.
A felmérés hangsúlyozza, hogy 2010-ben az Egyesült Államok a harmadik legnagyobb szállító volt az orosz piacon,amely közel 1,3 milliárd dollár értékben vett fel amerikai élelmiszeripari és mezőgazdasági termékeket. Felhívja az amerikai exportőrök figyelmét arra, hogy az orosz kiskereskedelmi élelmiszer- és italforgalom a prognózisok szerint – reálértékben - 20 százalékkal fog növekedni, a 2010-ben mért több mint 200 milliárd dollárról 2014-re több mint 240 milliárd dollárra. Ez pedig jó hír az amerikai élelmiszeripari termelők számára, mert az orosz a növekvő kereslet jelentős részét kielégítheti e termékekből. Az amerikai felmérés a továbbiakban tételesen felsorolja azokat a termékeket, amelyekre nézve Oroszországban fokozatosan csökken majd az import vámtarifa, megjelölve az életbelépés időpontját is.
E termékek között tűnteti fel az almát, a cseresznyét, a diót, a sajtot, a bort, a sertéshúst, a marhahúst és a baromfihúst. A mezőgazdasági gépek kivitelét illetően pedig a felmérés még azt is kiemeli, hogy az orosz mezőgazdasági ágazat felkészül arra, hogy hosszú távon fontos piaca legyen az amerikai mezőgazdasági gépeknek. Az Egyesült Államok régiói közül Iowa, Illinois, Észak-Dakota, Wiskonsin, Nebraska, Kansas, Texas, Georgia, Minnesota és New York szövetségi államok már exportálnak mezőgazdasági gépeket az orosz piacra. És az Egyesült Államokban idén megrendezésre kerülő újabb "exporthónap" eredményeként további amerikai régiók, szövetségi államok, kkv-k állhatnak ringbe az orosz piacon.
Az orosz WTO-tagságból származó előnyök persze csak hosszabb távon érvényesül(het)nek. S ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Oroszországban idén március után várhatóan új elnök és új kormány kerül hatalomra. Ugyanez történik az Egyesült Államokban is a jövő év januárjában a novemberi elnökválasztás után. Megoldásra vár az amerikai-orosz kereskedelmet gátló Jackson-Vanik-törvénymódosítás hatályon kívül helyezése is (amire az új moszkvai amerikai nagykövet erre az évre ígéretet tett), a vízumrendszer könnyítése a kétoldalú kapcsolatokban, az oroszországi igazságszolgáltatás korszerűsítése, a korrupció csökkentése, politikai vonatkozásban például a közel-keleti stabilitás fenntartása, többek között. Szóval egyelőre várni kell. De a trend mindenképpen pozitív…
A szerző a MÚOSZ gazdasági tagozatának elnöke
