Elzbieta Bienkowska miniszter szerint az elemzés megállapításai hozzájárulhatnak a nyugati és a keleti EU-tagállamok között dúló vita rendezéséhez, amely az uniós kohéziós és strukturális támogatások jövőjéről szól. Az uniós költségvetés nettó befizető tagállamai ugyanis a 2014-től induló hétéves költségvetési periódusban csökkentenék a kelet-európai országok felzárkózását célzó támogatásokat.
A tanulmány szerint a visegrádi országoknak (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország) jutatott támogatásokból közvetve a nyugat-európai cégek is profitálnak. Az elemzés számításai azt mutatják, hogy Németország által a strukturális és kohéziós alapok büdzséjébe befizetett minden egyes befizetett euró 1,25 euróval növeli a német cégek exportjának értékét. Franciaország esetében egy euró befizetés után 20 eurócenttel nő a francia cégek exportjának értéke.
Az elemzés példaként hozza fel a francia építőipari cégek esetét, ugyanis 2004-2009 között a visegrádi országokban a kohéziós és strukturális alapokból megvalósult beruházások keltette megrendelések a francia építőipari öt százalékát tették ki.
Kohéziós Alap *
Keretösszeg: 70
Magyarországra jutó rész: 8,6 (társfinanszírozás: 1,5)
*Kedvezményezett országok: 15 tagállam, ahol az egy főre jutó GNI nem éri el a 90 százalékot
Európai Regionális Fejlesztési Alap
Keretösszeg: 201
Magyarországra jutó rész: 13,1 (társfinanszírozás: 2,3)
Európai Szociális Alap
Keretösszeg: 76
Magyarországra jutó rész: 3,7 (társfinanszírozás: 0,6)
A 2007-2013-as költségvetési ciklusban a négy visegrádi ország 130 milliárd euró támogatást kap az EU-büdzséből, amelynek több mint fele Lengyelországot illeti.
A kohéziós és strukturális alapok 2014-2020 közötti büdzséjéről szóló érdemi tárgyalások még nem indultak el a tagállamok között. A jelenlegi dán EU-elnökség a teljes hétéves büdzsé összegének meghatározásáról szóló tárgyalásokat tette prioritássá, míg 2012 második félében következő ciprusi elnökségre várhat a strukturális és kohéziós alapok esetleges reformjának megvitatása. Varsó szerint azonban éppen fordított menetrendben kellene zajlania a 2014-2020-as uniós költségvetésről szóló tárgyalásoknak. Eszerint először a jövőbeni kohéziós politika céljait kellene meghatározni, hogy aztán ahhoz a megfelelő összegeket hozzárendeljék.
Kohéziós Alap *
Keretösszeg: 70
Magyarországra jutó rész: 8,6 (társfinanszírozás: 1,5)
*Kedvezményezett országok: 15 tagállam, ahol az egy főre jutó GNI nem éri el a 90 százalékot
Európai Regionális Fejlesztési Alap
Keretösszeg: 201
Magyarországra jutó rész: 13,1 (társfinanszírozás: 2,3)
Európai Szociális Alap
Keretösszeg: 76
Magyarországra jutó rész: 3,7 (társfinanszírozás: 0,6) -->
