BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

EU-s jogba ütközhet Matolcsy ötkulcsos áfa-terve

Az Európai Bizottságnál első ránézésre aggályosnak találták az ötkulcsos áfa-ra vonatkozó magyar elképzelést. A pénzügyi tranzakciós adó magyar változatát viszont nem érheti kifogás, még ha nagyon is távol áll a bizottsági javaslattól – írja a BruxInfo.

A Bizottság adóügyi főigazgatósága első ránézésre nehezen tartaná összeegyeztethetőnek az ötkulcsos forgalmi adót az EU szabályaival. A BruxInfónak nyilatkozó illetékesek ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nem ismerik az elképzelés részleteit, ezért csak első benyomásaikra hagyatkozhatnak.

A főigazgatóságnál emlékeztetnek rá, hogy az érvényes áfa-direktíva értelmében a tagállamok egy minimum 15 százalékos normális forgalmi adókulcsot és két kedvezményes áfa-kulcsot alkalmazhatnak, amelyek nem lehetnek alacsonyabbak 5 százaléknál.

„A különböző áfa-kulcsok sokasága túlmegy a rendelkezéseken, ezért nem lenne összhangban az uniós szabályokkal” – vélekedtek az Európai Bizottságnál. Arra is felhívták a figyelmet, hogy egy ilyen megoldás adminisztratív terheket róna az adózó személyekre és az adóhatóságra és csökkentené az áfa-rendszer egészének a hatékonyságát.

A pénzügyi tranzakciós adó magyar változatával más lehet a helyzet, természetesen akkor, ha egy vizsgálat során nem minősülne második áfa-nak. A tervezett magyar adót minden banki művelet után kellene fizetni, és így alanyai elsősorban a magánszemélyek és a cégek lennének.

A pénzügyi tranzakciós adó kivetése tagállami hatáskör, jelenleg tíz uniós tagállam alkalmazza egyik vagy másik formáját, ám olyat, mint a tervezett magyar a rendelkezésre álló információk szerint egyik sem. Éppen ennek a sokféleségnek a belső piacra gyakorolt negatív hatása volt az egyik oka, amiért az Európai Bizottság egy EU-szintű tranzakciós adó bevezetésére tett javaslatot, széles adóalap és alacsony kulcs mellett.

A Bizottság azonban a magyar tervtől eltérően kihagyta a javaslatból a hitelkártyás fizetések, vagy a magánszemélyek banki utalásainak megadóztatását, mert nem akarta a reálgazdaságot és a kis- és középvállalkozásokat terhelni vele – emlékeztetnek Brüsszelben.

Ha a tagállamok megállapodnának egy pénzügyi tranzakciós adó bevezetéséről, aminek jelenleg nem nagy az esélye, akkor Magyarországnak hozzá kell majd igazítania a saját adóját az unióéhoz.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek