Hogyan képezik a biotechnológust?
Az elmúlt évtizedben nyilvánvalóvá vált, hogy a hagyományos orvosi munkát olyan, speciális diplomával rendelkező szakembereknek kell segíteni, akik jártasak a robbanásszerűen fejlődő biológiában, immunológiában, genetikában, és ezzel mind a diagnosztikában, mind az új terápiákban a kezelőorvos egyenrangú partnerei tudnak lenni a betegellátásban.
Az Immunológiai és Biotechnológiai Intézetben dr. Németh Péter professzor vezetésével a nyolcvanas évek óta folynak nemzetközi színvonalú biotechnológiai kutatások. Elmondása szerint nemcsak az orvos-biológiai tudományos kutatásban, az innovációban és a kutatás-fejlesztésben mentek végbe alapvető változások, hanem napjainkra a gyógyító tevékenység is alapvetően átalakult. Lényegében az ebből fakadó igényhez zárkózott fel a Pécsi Tudományegyetem az orvosi biotechnológia (angol nyelvű, hazai és külföldi hallgatókat fogadó) mesterképzés elindításával 2010-ben. Dr. Pongrácz E. Judit, a szak vezetője évtizedes külföldi oktatási és kutatási tapasztalatait hozta haza és hasznosította, amikor kialakította a szak tematikáját és szervezeti formáját. Gyakorlatilag kis hallgatói létszámmal folyik a képzés, amely mind a legmegfelelőbb jelentkezők kiválasztásával, mind a személyre szabott foglakozásokkal minőségi oktatást valósít meg.
Miként tudnak mindebből a helyi vállalkozók, elsősorban a kis- és közepes méretű vállalkozások profitálni? Erről dr. Szekeres Györgyöt, a Hisztopatológia Kft., a pécsi biotechnológiai klaszter egyik tagvállalkozásának vezetőjét kérdeztük meg. „Látszólag még nem sokat, viszont szeretnénk benne részt venni és nem titkolt szándékkal befolyásolni a saját érdekeinknek megfelelően a képzést” – válaszolta az ügyvezető igazgató. Egyelőre a gyakorlati képzésben kapnak szerepet a helyi biotechnológiai cégek. Szerinte ebből akkor tudnak profitálni a vállalkozások, illetve a gazdaság, ha az egyetemről kikerülő szakemberek nemcsak az egészségügyben, hanem az egészségiparban is meg tudnak jelenni, és a hazai orvosi biotechnológiai és medikai gyártószektor segítségére lesznek.
Maguk a cégek, a biotechnológiai vállalkozások mennyire aktívak a képzés terén? – érdeklődtünk a továbbiakban. Szekeres György úgy vélekedett, a szervezett képzések közül talán a legjelentősebb a Magyar Biotechnológiai Szövetség 2006–2007 során megrendezett Biotechnológiai menedzserképzési programja volt. Emellett sokat segített a valóban nagyon speciális szakterület sok szinten jelentős szakemberképzésének a vállalkozások hálózatos együttműködésének szerveződése. „A mi klaszterünk, a Biotechnológiai Innovációs Bázis akkreditált innovációs klaszter, tagvállalkozásai az orvosbiológiai területen biztosítják saját és partnereik alkalmazottainak a rendszeres képzést” – tette hozzá az ügyvezető. Ugyanakkor több cég, így a Hisztopatológia Kft. is folyamatos idegen nyelvi, elsősorban angol tanfolyamot finanszíroz – néha munkaidőben is – a dolgozók számára. Fontosak azok a fórumok is, amelyek például a klaszter benchmarking klubjának találkozóin teremtenek lehetőséget a fiataloknak, hogy a biotechnológiával megismerkedjenek.
A vállalkozó szakember szavaiból kiderült, hogy a laboratóriumi technológia és módszertan, szellemitulajdon- és iparjogvédelem, minőségirányítás és szabványosítás, marketing és kommunikáció, bioinformatika stb. területen biztosítanak képzést a dolgozóknak. Szerinte ehhez kellene „igazítani” a hasznos egyetemi kezdeményezést. Ezek mindegyike mind orvosi biotechnológiában, mind a gyógyszeriparban, mind az in vitro diagnosztikus orvostechnikai eszközök gyártása és forgalmazása területén nagyon sok speciális részlettel rendelkezik. Ráadásul a biológiai végzettségűeknek is ismerniük kell például a marketing egyes kérdéseit, illetve az érintett cégek közgazdászainak is tudni kell, mit is hasznosítanak.
Szekeres György szerint a belső képzések mellett rendkívül lényeges a kifelé végzett „ismeretterjesztés” is. „Képzünk orvos kollégákat, laboratóriumi asszisztenseket, szakasszisztenseket, akkreditált, kreditpontértékű továbbképzéseket szervezünk, de részt veszünk közgazdászok – elsősorban – marketingoktatásában is – közölte. S hozzátette: az sem titok, hogy mindez nem karitatív tevékenység, hozzájárul a szakember-utánpótláshoz, és ami még lényegesebb, a leghatékonyabb marketingkommunikációs eszköz, jó reklám is.
