A bruttó reálbérek, vagyis az adóhatások nélküli, az átlagos béremelés és az különbségéből kialakuló bérváltozások esetében minden képzettségi kategóriában negatív változást vár a terv. „Valószínűleg nem lesz érdemi bruttó béremelés jövőre. A gazdaság lassú növekedése önmagában sem indokolna béremelést, és jövőre már nem lesz a munkaadókon bérkompenzációs kényszer sem” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Hanti Erzsébet. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének szakértője szerint a bruttó bérek növekedési ütemének lassulása mellett az infláció magasabb alakulása is indokolja az alacsonyabb reálbér-növekedési várakozást.
„Az eltolódás abból adódhat, hogy a fogyasztást terhelő adók felpörgetik az inflációt” – mondta lapunknak Árokszállási Zoltán. Az Erste Bank vezető elemzője kifejtette: „A bruttó reálbér fogalma a jövedelmet terhelő adókat nem veszi figyelembe, ám a reálbérekre kedvezőtlenül hat az az inflatorikus hatás, melyet az áfaemelés, a telefonadó és a sárgacsekk-adó gyakorol. A táblázatban foglalt számokban ugyanakkor nem lehetünk biztosak, hiszen az alappálya értékei nem ismertek, de az előjelekre érdemes figyelni” – tette hozzá.
