Számolgatják az új adót a cégek
„Jóval nagyobb teher lenne, mint a társasági adó, gyakorlatilag ez lenne a fő elvonás, nagyjából a bankadó nagyságrendjében” – információink szerint így kommentálták belső körben enyhén feldúltan az egyik biztosító vezetőségében a sajtóban megjelenteket a tranzakciós adóról. A társaság gyors számításai szerint az új elvonás egy- és kétmilliárd forint közötti terhet jelentene, a fő tételek között egyebek mellett a tőkéjük forgatása, befektetése és a kárkifizetések terhe szerepelne. Nem véletlenül említették egyébként az elvonással kapcsolatosan a bankadót: az állam ugyanis a kiszivárgott hírek szerint körülbelül annyi pénzintézeti befizetéssel, mintegy 90 milliárd forinttal számol, mint amennyi bankadó jövőre kivezetendő, a költségvetésből eltűnő 50 százaléka.
Az új adóval kapcsolatosan továbbra is sok a kérdőjel: azon kívül, hogy nem tudni a pontos adóalapot, adómértéket, az sem világos, hogy miként hatna az adó bevezetése a gazdaság egészére. Ha fogyasztót terhelő adónak tekintjük, akkor félő, hogy sok cég pluszköltsége mellett emelkedhet a számlaelkerülés és a készpénzhasználat aránya, ezzel csökkenhet a bankok jövedelmezősége is. A pénzügyi műveletek drágulása miatt elképzelhető, hogy sok cég elgondolkodna az ország kikerülésén, nem is beszélve arról, hogy ha technikailag forgalmi adóként vezetné be a kormány a terhet, akkor ütközne a pénzügyi szolgáltatások áfamentességét kimondó uniós irányelvvel. Ha pedig a tranzakciós adót a növekedést visszafogó hatása miatt az IMF vagy az MNB által is bírált bankadó folytatásának tekintjük, akkor értelemszerűen ez a teher is hasonlóképp hat a GDP-re.
A piac és a nemzetközi szervezetek persze döntően nem bevételnövelő intézkedéseket, hanem kiadáscsökkentő, strukturális reformokat várnak a magyar kormánytól. A kormány szempontjából ugyanakkor a banki tranzakciók megadóztatása nem feltétlenül ésszerűtlen döntés, elvégre bevezetése, amelynek technikai feltételei lényegében adottak, a költségvetési hiány csökkentésére viszonylag egyszerű megoldást kínál. Emellett a gazdaság egészére gyakorolt hatása feltehetően nem lesz jelentős, szemben a hosszú távú strukturális reformokkal, amelyek rövid távon szinte biztosan fékezik a gazdaságot, gerjesztik az inflációt – és nem utolsósorban – a háztartások számára jóval nagyobb terhet jelentenének. Kérdés persze, hogy mit szólnának egy ilyen adó bevezetéséhez a befektetők. A várható negatív reakciók mellett akadhatnak, akiket valamelyest és átmenetileg megnyugtat egy ilyen hír is, amely végső soron a kormány elkötelezettségét mutatja a deficit lefaragása mellett.
Az Európai Bizottság tavaly szeptemberi javaslata szerint tranzakciós adót a pénzügyi intézmények közötti, pénzügyi instrumentumokkal folyó tranzakciókra vetnék ki, részvény- és kötvényügyletek esetében 0,1, míg a származtatott termékekkel történő tranzakcióknál 0,01 százalékos kulccsal. A brüsszeli javaslat értelmében a magánháztartásokkal vagy a kkv-kkal folytatott tranzakciók nem esnének az adó hatálya alá.
A bevezetést több EU-tagállam, köztük a londoni City érdekeit szem előtt tartó Egyesült Királyság a kezdetektől fogva ellenzi, de az eredetileg a bevezetés mellett kardoskodó Németország is módosította már az álláspontját. Berlin két hete olyan félutas megoldást terjesztett a többi tagállam felé, amely szerint az adó csak a tőzsdei cégek részvényügyleteit terhelné. Hasonló típusú adót vezetne be egyoldalúan már augusztustól az újraválasztásáért kampányoló francia államfő, Nicolas Sarkozy is.
Néhány ország már vetett ki adót a bankszámlaforgalomra
Jelenleg tíz EU-tagállam (Belgium, Ciprus, Finn-, Francia-, Görög-, Ír-, Lengyel-, Olaszország, Nagy-Britannia és Románia) alkalmaz a brüsszeli javaslathoz hasonló, egyfajta pénzügyi tranzakciós adót – derül ki az Európai Bizottság összeállításából. Magyarországot azért nem vette fel a listára a brüsszeli testület, mert a hazai banki különadót a mérleg és nem a tranzakciók alapján vetik ki. Brüsszelnek jogi kifogásai nincsenek a banki különadóval, csak az évi mintegy 130 milliárd forint értékű teher mértékével kapcsolatban adott hangot aggodalmának. Magyarországon kívül jelenleg az osztrák kormány, illetve az új szlovák kabinet is azt tervezi, hogy bevezeti a tranzakciós adót.A kiszivárgott magyar tervekben szereplő megoldást – miszerint a magánszemélyek bankszámlaforgalmát is érintené az adó – eddig csak néhány ország alkalmazta. Ausztrália 1982 és 1990 között szövetségi szinten, majd ezt követően 2005-ig az államok szintjén vetett ki adót a bankszámláról történő pénzkivételre függetlenül attól, hogy az konkrétan milyen formában, például csekkfüzettel történik-e. Argentína pedig 1984 és 1992 között alkalmazta a bankszámlaforgalomra kivetett adót. Brazília 1993 és 2007 között vetett ki ilyen adót, amelynek mértéke 0,25 és 0,38 százalék között mozgott, és a bevételeket az egészségbiztosítási rendszer működtetésére fordították.
A kiszivárgott magyar tervekben szereplő megoldást – miszerint a magánszemélyek bankszámlaforgalmát is érintené az adó – eddig csak néhány ország alkalmazta. Ausztrália 1982 és 1990 között szövetségi szinten, majd ezt követően 2005-ig az államok szintjén vetett ki adót a bankszámláról történő pénzkivételre függetlenül attól, hogy az konkrétan milyen formában, például csekkfüzettel történik-e. Argentína pedig 1984 és 1992 között alkalmazta a bankszámlaforgalomra kivetett adót. Brazília 1993 és 2007 között vetett ki ilyen adót, amelynek mértéke 0,25 és 0,38 százalék között mozgott, és a bevételeket az egészségbiztosítási rendszer működtetésére fordították.-->
