Tavaly ez a mutató a KSH adatai szerint tovább süllyedt; az idén azonban – mint arról az NGM a Világgazdaságot tájékoztatta – a gazdasági válság elhúzódása miatt kismértékű növekedésre számíthatunk, aminek eredményeként a GDP-arányos adóbevétel várhatóan a 2010-es szint körül fog alakulni. A tárca előrejelzése szerint 2013-tól – a Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései nyomán – ismételten mérséklődik az adócentralizáció.
Az átlagos fogyasztási adóráta – a fogyasztási adókból származó teljes bevétel és a háztartások teljes fogyasztásának aránya – 2010-ben 27,2 százalék volt Magyarországon, 0,2 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez a mutató 3 uniós tagállamban volt magasabb, mint hazánkban: Dániában (31,5 százalék), Svédországban (28,1 százalék) és Luxemburgban (27,3 százalék).
Mivel az új adók döntően a fogyasztást terhelik, nem kizárt, hogy hamarosan EU-dobogós lesz a magyar adat.
A személyi jövedelemadóból befolyt bevétel 2010-ben a GDP 6,5 százaléka, az előző évben ez az adat 7,4 százalék (2004-2005-ben pedig 6,6 százalék) volt. Még nagyobb arányban csökkent a társaságiadó-bevétel: ebből az adónemből 2010-ben a GDP 1,2 százalékának megfelelő összeg folyt be, ez a mutató csak Lettországban és Litvániában volt alacsonyabb.
Az Eurostat és a KSH számai
2010-ben az adóterhelés az Eurostat szerint 37,7 százalék, a KSH adatai szerint 37,58 százalék volt, és ugyanez – a GDP 0,12 százalékára rúgó – különbség érhető tetten a 2010-es áfabevételekről készített kimutatások között is. Az eltérést az áfaalapú hozzájárulás elszámolása magyarázza – tájékoztatta lapunkat az NGM. A KSH ugyanis – szemben az Eurostattal – az áfabevételek összegéből levonja az EU felé teljesített befizetésünket (2010-ben 32,9 milliárd forint), és ezt a tételt a kiadások közül is kiveszi.
