Első körben tornatermeket, tanuszodákat váltanak ki és vesznek állami felügyelet alá. 31 területről döntöttek, olyan településeken, amelyek önhikire, azaz az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került településeknek járó segítségre pályáztak. Az állam akkor jár jól, ha a PPP-projektek egy részét kiváltja – tette hozzá ehhez Giró-Szász András kormányszóvivő.
A kormány 15 milliárd forintot költ arra, hogy a beruházásokat átvegyék a magánfelektől a magán- és a közös finanszírozásában létrejött projektekben – közölte az államtitkár. A beruházások, amelyeket kiváltanak, ennél jóval többet, 50 milliárd körüli összeget jelentenek. Döntően olyan települések iskoláiról van szó, amelyek túlvállalták magukat, és nem lennének képesek már kifizetni a projektek saját részét.
(A PPP-konstrukció lényege, hogy az állam vagy egy önkormányzat magáncégnek adja ki a projektet, akik kötelesek az építés mellett évtizedeken, döntően 15-30 éven át végezni a karbantartást és a felújításokat is, ez idő alatt az állam évente fizet nekik, majd amikor a szerződés évtizedei lejártak, visszakerül az építmény az államhoz.) Előrehaladott tárgyalások vannak azokkal a vállalkozókkal, akik hajlandóak kiszállni – mondta az államtitkár. Azt ki fogják fizetni a vállalkozóknak, amit saját erőből beépítettek a projektekbe, ennél többet azonban nem.
Az EU-források felhasználásával kapcsolatban a legnagyobb probléma az önerő hiánya, ezért a kormány 50 milliárdos önerőalapot hoz létre az önkormányzatok és az intézmények önerejének finanszírozására – jelentette be a kormányszóvivő. Ezen kívül az EU-projektek kivitelezésében részt vevő vállalkozásoknak 30 százalékos előleget adhat az állam. Létrehozzák a Nemzeti Fejlesztéspolitikai Kabinetet, a miniszterelnök, a fejlesztési, valamint a gazdasági miniszter részvételével.
