„A mostani kormány idején 365 törvényt fogadtak el eddig, míg II. Erzsébet angol királynő uralkodása eddigi hatvan éve alatt mintegy háromezer törvényt írt alá. Az államnak proaktívnak kell lennie, a kormány és a parlament eddig ebben jó, néha azonban túl gyors is, nagy probléma lehet a vállalatok számára, hogy havonta is változhatnak fontos törvények”– mondta Cséfalvay Zoltán államtitkár a Világgazdaság Új világrend – új gazdaságpolitikák című konferenciáján. Attól, hogy a politikusok mantraként mondogatják, hogy „növekedés, növekedés”, attól növekedés még nem lesz, annak meg kell teremteni a feltételeit – hangsúlyozta.
Európa elveszti a szerepét a tudás és a verseny terén, az adósságból finanszírozott fogyasztás van válságban, azonban sem a fogyasztói társadalom, sem az európai jóléti állam nincs hosszú távon krízisben – mondta az államtitkár. Szerinte egyet nem szabad tenni ebben a globális válságban: eladósodni, ezt tanulták meg az ázsiai országok a maguk ’90-es évek végi válságában.
Magyarországon reformokra van szükség, egyszerre kellenek takarékossági intézkedések és a versenyképesség erősítése. A probléma Cséfalvay szerint az, hogy ez csak hosszú távon hat. Egy felfelé ívelő úton vagyunk, de az elején – mondta. Pénzügyi stabilitás kell, kínálati oldali munkaerő-piaci politika, kisebb állam, valamint nagyobb hozzáadott értékű termelés.
A pénzintézeteket és a multinacionális vállalkozásokat ellenségként mutatják be, de „le kellene róluk szállni” – ezt már Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára mondta. „Ajánlom mindenkinek, hogy szaladgáljon körbe Bács-Kiskun megyében, egy vállalkozás belépése a magyar GDP-ben érzékelhető változást jelent” – utalt a Mercedes érkezésére. A legjobban képzett fiatal szakmunkások elhagyják az országot, nagyon kevés idő van ezt visszafordítani – tette hozzá.
A konferencia egyik leginkább várt pontja volt az a kerekasztal-beszélgetés, amelyben négy volt gazdasági és pénzügyminiszter elemezte az aktuális helyzetet. A második Orbán-kormány rossz irányba indult el, pedig a Bajnai-kabinet sokat segített nekik, hogy ne legyen annyira rossz a kiinduló helyzetük – kritizált Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere. Ideológiaorientált gazdaságpolitikát kezdtek el, amely technikailag sem volt kivitelezhető. Két év eltelt, amíg szabadságharcok után észrevették, hogy ha ezt az irányt tartják, nagyon súlyos következmények lesznek – véli Chikán.
Az elmúlt két év eredménye az, hogy bekerültünk egy recessziós spirálba, „hihetetlenül kemény, randa, semmilyen koncepció nincs a rendszerben” – mondta Kupa Mihály, az Antall-kormány pénzügyminisztere. Nem nő a termelés, lefagyott a pénzügyi intézményrendszer, minden évben újabb és újabb elvonásokat kell kitalálni, hogy a deficitet 3 százalék alatt tartsák, és csökkenjen az államadósság. Ez a pálya nem folytatható, mert nincs sehol növekedési generátor.
Az államadósság 2010-ben az EU átlagán volt, ez a pozitív olvasata a dolognak, a külső eladósodottságban álltunk rosszul, amikor a mostani kabinet munkába lépett – véli Oszkó Péter. Szerinte az elmúlt tizenkét évben fordult rossz irányba a magyar gazdaságpolitika, nagyjából 2000 óta rövid távú politikai érdekek írják felül a gazdasági racionalitást, ebből vissza kell fordulni – mondta. A kormány adott pénzt egy szűkebb rétegnek, de ők abból nem spórolnak, inkább külföldi termékeket vásárolnak, ez az összeg nagyon hiányzik a gazdaságnak – kritizált Oszkó. „A kormány elvesztette a hitelét, az egyetlen megoldás ennek a visszanyerésére az IMF-szerződés aláírása” – mondta.
A Bajnai- és az Orbán-kormány is kényszerhelyzetben volt Oszkó szerint, de „tudomásul kell venni, hogy a külső adósságállomány leépítése egy kényszer, ha nem ismerjük el, hogy zsákban vagyunk, hanem széles mozdulatokkal táncolunk, akkor hasra esünk”.
Kákosy Csaba, aki 2008–2009-ben volt gazdasági miniszter, úgy fogalmazott: „export, és export, nincs nagyon más utunk a növekedéshez”.
Lefejezett mezőgazdaság, bedőlő hitelek, fenntartható fejlődés
A kormány lefejezné a professzionális magyar mezőgazdaságot – mondta a konferencián Raskó György agrárvállalkozó. Az élelmiszerárak úgy elszabadultak a világpiacon, ahogy 1945 óta soha. Ez hihetetlen növekedési lehetőségeket kínál, amihez innováció kell, a kormány azonban ezt már-már üldözendőnek mutatja, mintha egy százötven évvel ezelőtti rendben gondolkoznának – kritizált.Sok hitelt olyan cégeknek adtak ki, amelyek nem érdemelték meg, most száz forint hitelből harmincat nem tudnak visszafizetni az adósok – közölte Fekete Miklós, a PricewatershouseCoopers vállalati pénzügyekkel foglalkozó cégtársa. Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára arról beszélt: sok közgazdaság-tudományi tétel fejre állt a válság időszakában, de nem az összes.
Kapusy Pál, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért alelnöke arról beszélt, hogy egyre többen tartják úgy: fontos mutatója egy cég fenntartható gazdálkodása a menedzsment minőségének. Aki ezt jól kezeli, azt sokan tekintik jobb vezetőnek más téren is – tette hozzá.
Orbán Krisztián, az Oriens ügyvezető partnere azt mondta: a mostani, nem kiszámítható helyzetben nem szabad nem lefedezni a devizahiteleket.
Sok hitelt olyan cégeknek adtak ki, amelyek nem érdemelték meg, most száz forint hitelből harmincat nem tudnak visszafizetni az adósok – közölte Fekete Miklós, a PricewatershouseCoopers vállalati pénzügyekkel foglalkozó cégtársa. Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára arról beszélt: sok közgazdaság-tudományi tétel fejre állt a válság időszakában, de nem az összes.
Kapusy Pál, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért alelnöke arról beszélt, hogy egyre többen tartják úgy: fontos mutatója egy cég fenntartható gazdálkodása a menedzsment minőségének. Aki ezt jól kezeli, azt sokan tekintik jobb vezetőnek más téren is – tette hozzá.
Orbán Krisztián, az Oriens ügyvezető partnere azt mondta: a mostani, nem kiszámítható helyzetben nem szabad nem lefedezni a devizahiteleket.
Klikk a galériához -->
[enews_gallery id='478777']
