Veszélyben az ingyenes számlák
Ez számlánként ugyan kis összeg, mégis arra lehet számítani, hogy a hitelintézetek a túlnyomó többségét ráterhelik majd az ügyfeleikre. A kormány ugyanis 280 milliárd forint költségvetési bevételt vár a tranzakciós adótól. Ez nagyobb összeg, mint az összes Magyarországon működő hitelintézet tavaly elért 267,9 milliárd forintot kitevő jutalékeredménye. Ez a tétel várhatóan idén és jövőre is hasonló nagyságú lesz, mert az utóbbi hat évben 250 és 300 milliárd forint között mozgott az értéke.
Kérdés, hogy mi lesz az ingyenszámlák sorsa. Első pillantásra azt lehet gondolni, hogy várhatóan megszűnnek ezek a kedvezményes konstrukciók. Az is elképzelhető, hogy átalakulnak olcsó, például 150 vagy 200 forintos díjú számlákká. Az mindenképp várható, hogy a hitelintézeteknél átgondolják ezeknek a jövőjét.
Érdemes azonban figyelembe venni, hogy valami miatt eddig is megérte a bankoknak ingyenes számlát kínálniuk. Vitathatatlan a nullás számlák reklámértéke és ügyfélvonzó képessége. A bankok azonban nem csak arra számítottak kialakításukkor, hogy a segítségükkel megszerzett ügyfél majd náluk vesz fel hitelt, vagy helyezi el betétjét. Erre utal, hogy az ingyenes számlák feltételei között rendszeresen valamekkora összegnek – általában havi 150 ezer forintnak – a számlára utalását várják el a hitelintézetek.
A folyószámlára érkező összeget az ügyfél általában nem azonnal, hanem több részletben, folyamatosan használja fel, miközben ezért alig vagy egyáltalán nem kap kamatot. A hitelintézetek azonban az így rendelkezésükre álló pénzt a bankközi devizapiacon akár egynapos betétekbe is kihelyezhetik. Az utóbbi egy évben átlagosan a magánszemélyek 1700 milliárd forintja volt a hitelintézeteknél lakossági folyószámlán, melyre átlagosan 6,35 százalék kamatot kaptak, így mintegy 108 milliárd forint kamatjövedelemre tettek szert.
Egy átlagos, havi nettó 150 ezer forintos jövedelmet számlájára utaltató ügyfélnél így havi 397 forint kamatjövedelemhez jut a bank. Magasabb jövedelemnél az így szerzett kamat összege is nő. Ezért a bankoknak nem csak marketingcélokból érdemes megtartaniuk a nullás számlákat.
Az viszont lehetséges, hogy a tranzakciós illeték bevezetése miatt felemelik az átutalandó összeg alsó határát. Táblázatunkból látszik, hogy az illeték bevezetése után havi 240 ezer forintos átutalásnál marad akkora kamatjövedelmük a bankoknak, mint amekkorára idén havi 150 ezer forintosnál tettek szert. Így arra lehet számítani, hogy továbbra is fennmaradnak az ingyenes számlák. Az azok feltételeként elvárt átutalás alsó határa azonban legfeljebb havi 240 ezer forintra emelkedhet.
A tranzakciós illeték ügyfelekre terhelése azonban több jel alapján is várható. Közéjük tartozik, hogy Hendrik Scheerlinck, a K&H Bank vezérigazgatója korábban azt mondta, hogy a tranzakciós adó fogyasztási jellegű adó, ezért azt az ügyfeleknek kell megfizetniük. A vezérigazgató szerint az új elvonást célszerű bevezetni, és figyelni kell arra, hogy az ne gyakoroljon kedvezőtlen hatást a gazdaságra, például amiatt ne áramoljon külföldre a pénz.
A Magyar Bankszövetség szerint az, hogy a tranzakciós illetékből származó költségvetési bevétel elérheti a 280 milliárd forintot, ellentmond a kormány és a szövetség tavaly decemberi megállapodásának és a közelmúlt szakmai egyeztetéseinek. Az eddigi szakmai elemzések ugyanis ennek az összegnek kevesebb mint a feléről szóltak. A bankszövetség szerint a tranzakciós illeték ilyen mértéke tovább rontaná a gazdaság megroppant versenyképességét, csökkentené a kilábalási esélyeket, hozzájárulna a feketegazdaság térnyeréséhez, és nem utolsósorban jelentősen megnövelné a pénzügyi tranzakciók külföldre áramlásának esélyét.
