Fizetésképtelenség: szakadék szélén vannak egyes ágazatok

Az első félév adatai jól tükrözik a gazdaság helyzetét - véli Kárpáti Gábor, a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító ügyvezető igazgatója, aki nem látja a jelét a javulásnak. Ugyanakkor bízik benne, hogy a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval elindult hiteltárgyalások a befektetői bizalom visszaszerzéséhez vezethetnek, ami pedig idővel azt is eredményezheti, hogy a Coface minősítésében is visszakaphatja hazánk az A kategóriás besorolást.

A minősítés javítása ugyanis azzal a hatással is jár, hogy a cégek ismét hitelképesebbé válnak (beleértve azt is, hogy az anyacégek is inkább adnak hitelt a leányaiknak), s ezzel megáll a hangsúly áttolódása a szállítói hitelezésre, illetve a fizetési határidőket sem feszítik tovább. Ez azonban nem várható egyik napról a másikra.

Ágazati trendek: Nincs új a nap alatt

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva a Coface Hungary felméréséből kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari, valamint a kis- és nagykereskedelmi cégek érintettek. Az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 23 százalékát a kereskedelmi vállalkozások, közel 17 százalékát pedig az építőipari cégek ellen indították az év első hat hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turizmus és vendéglátásban, az ingatlangazdálkodók, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.

Ágazati megközelítésben nincs semmi furcsa az idei év első hat hónapjának folyamataiban - magyarázza az egyedi adatokat Kárpáti Gábor. A legkomolyabban ugyanis azokon a területeken nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma, ahol eddig is: mégpedig ott, ahol elsősorban a belföldi keresleten áll vagy bukik a teljesítmény, azaz az építőiparban, a kereskedelemben, és a turizmus-vendéglátásban - mutat rá a szakember.

Így teljesítenek az egyes ágazatok

Továbbra is az építőipar vezeti a negatív listát, aminek az oka, hogy mára már olyan szinten belassult az ágazat, hogy még hosszútávon sem várható az eljárások számának csökkenése - mondja Kárpáti. Minél jobban elhúzódik a gazdaság pangása, annál rosszabb helyzetben ragadnak bent az építőipari cégek.

Részben az építőipartól érkező hatásoknak tudhatók be ennek a szektornak a bajai is. Meg persze annak, hogy szinte megszűnt a belső kereslet - mind lakossági, mind állami, mind pedig vállalati oldalról. Ez utóbbi kötődik a globális válság elhúzódásához is, hiszen a külföldi befektetők sem jönnek úgy, mint korábban - mutat rá Kárpáti.

Az egyik legnagyobb - és leginkább egyértelmű - vesztes ezúttal a turizmus, amit azonban csak részben lehet visszavezetni a cafeteria-rendszerben bekövetkezett változásokra, arra, hogy új elemei (Szép-kártya, Erzsébet-utalvány) még nem terjedtek el olyan széles körben, mint a korábbi csekkek, utalványok, stb.. A másik oka az ágazat mélyrepülésének közvetlenül maga a válság, amelynek következménye az, hogy az emberek már felélték a megtakarításaikat. S persze - teszi hozzá - a Malév csődje is hozzájárul a mélyrepüléshez, részint azáltal, hogy kevesebb külföldi jön, részint, hogy a magyar kiutazók sem feltétlenül a Ferihegyről repülnek el, sokan a szomszédos országok jól elérhető repülőtereit használják inkább.

A magyar vegyipar még mindig jobban teljesít, mint a legtöbb ágazat, és az egyik legkevésbé kockázatos szektorok egyike Magyarországon. A fizetésképtelenségi mutatója sokkal jobb, mint a hazai átlag (a vegyipari tevékenységet végzők körében csupán 10 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója az idén, az első félévben 2011 azonos időszakához képest, ami jóval kedvezőbb, mint a 30 százalékponttal magasabb országos átlag). Pedig a vegyipar is küzd a gazdaság szinte minden területén tapasztalható problémákkal: a zsugorodó hazai piaccal, a mérséklődő nyereségességgel, a költségcsökkentési kényszerrel, a beruházások, a k+f kiadások visszafogásával, illetve a bizonytalan gazdálkodási, üzleti, szabályozói környezettel. Mindezek túl a válságadók és több más új teher is rontottak a vegyipar helyzetén.

Vegyes képet mutat az acél- és fémipar, ami érthető is - véli az ügyvezető igazgató. Részint az építőiparhoz köthető alágazatok cégeinek a helyzete - érthető módon - romlott. Ugyanakkor a gépiparhoz kötődő területeken tevékenykedő vállalatok tűrhetően teljesítenek. Mindazonáltal Kárpáti felhívja arra a figyelmet, hogy - mint más piacokon - itt is hatnak az árfolyammozgások, a forint gyengülése és hektikus mozgása, nem szólva arról, hogy hirtelen változások is bekövetkezhetnek pusztán amiatt is, mert a gazdálkodásból adódó, illetve a fizetési kockázatok megítélése is már eleve fontos az ágazatban.

Továbbra sem homogén az ország, jelentősek a regionális eltérések

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2012 első hat hónapjában a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban és környékén, Pest megyében, valamint Bács-Kiskun megyében folytatták. Budapesten és Pest megyében az eljárások 55,12 százalékát, Bács-Kiskun megyében 4,96 százalékát indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozásokból is a legtöbbet Közép-Magyarországon regisztrálták.
 
A bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Nógrád megyében (7,30 százalék) volt a legmagasabb 2012 első félévében, majd ezt követi Somogy (6,94 százalék) és Békés  (6,81 százalék). A legnagyobb negatív eltérést 2011 hasonló időszakához képest Budapest produkálta: a csődhányad relatív növekedése +60,56 százalék volt. Úgyszintén látványos romlást mutat Bács-Kiskun megye, ahol a csődhányad relatív növekedése +47,44 százalék volt. Tekintettel az alacsony esetszámra az egyes megyékben, mint például Vas megye, ahol a relatív növekedés magas volt, összesen csak 484 eljárásról, azaz az összes eljárás 1,56 százalékáról beszélünk. Az eljárások megyei részarányát vizsgálva a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket a fővárosban (eljárások 45,65 százaléka, összesen bejegyzett cégek 40,34 százaléka), valamint Bács-Kiskun megyében (eljárások 4,96 százaléka, összesen bejegyzett cégek 3,82 százaléka) regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban Pest megye (eljárások 9,47 százaléka, de a bejegyzett hazai cégek 14,75 százaléka) teljesített a legjobban.