BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Nem lesz nyugdíjreform, az egyéni számlák tervének is vége

Bármennyire is sürgető a szakemberek szerint, a kormány nem tervezi a nyugdíjrendszer reformját – derül ki a szaktárca Világgazdasághoz eljuttatott válaszából.

„A nyugdíjtörvény 2012. július 16-án elfogadott módosításának lényege, hogy nem változik a nyugdíjrendszer. A nyugdíj-jogosultsági és kiszámítási szabályok is a jelenlegiek maradnak” – ezt a választ kaptuk az Emberi Erőforrások Minisztériumától arra a kérdésünkre, mikor és milyen változtatásokat tervez a nyugdíjszisztémában a kormány a választásokig hátralévő időben.
A szaktárca tájékoztatása szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlya biztosított, ezért nem indokolt sürgős módosítás.

 „Ezt azzal lehetett megalapozni, hogy a korhatár előtti ellátásokat tavaly leválasztottuk a nyugdíjrendszerről, és a rokkantsági rendszer is átalakult”. Mint fogalmaztak: „Az elvégzett átalakítások hatásának vizsgálatát követően hosszabb távon lehet majd megfontolni, hogy a rendszer milyen átalakítása szükséges”. A minisztérium válaszának egyik érdekessége, hogy szó sincs benne az egyéni nyugdíjszámlák bevezetéséről. Mint emlékezetes, a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításakor és azóta többször is kilátásba helyezték, hogy mindenki nyomon követheti majd a befizetéseit, a szolgálati ideje alakulását és így a várható nyugdíját is.

A mindössze néhány hónappal ezelőtt meghirdetett második Széll Kálmán-tervben is az áll: „ki kell alakítani a nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetést, illetve az egyéni váromány-nyilvántartást”. Sőt, a dokumentum szerint folytatódik a nyugdíjreform: „a nyugdíjrendszerben további kiigazítások szükségesek, amelyek […] meghirdetése 2012-ben esedékes”. Korábban Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi kormánybiztos ígérte, hogy nyárra megszületik a reformterv, végül az ő posztja szűnt meg.

A nyugdíjreform elhalasztása tökéletesen ellentmond annak, amit a nyugdíjkérdéssel foglalkozó szakemberek már évek óta ismételnek: a jelenlegi szisztémát feszítő problémák megoldása nélkül fenntarthatatlan és finanszírozhatatlan lesz a nyugdíjrendszer. Elsősorban azért, mert a népesség fokozatosan elöregszik, miközben a termékenységi ráta tartósan alacsony (jelenleg 1,3 körül van), ami nem képes pótolni a munkaerőpiacról kilépőket, és fokozatosan rontja a demográfiai egyensúlyt. Ezt tetézi az európai szinten rendkívül alacsony arányú aktivitás és foglalkoztatás Magyarországon.

Az azóta már megszűnt Nyugdíj és Időskor Kerekasztal (NYIKA) 2007 márciusa és 2009 novembere között öt különböző nyugdíjparadigmára tett javaslatot. Az államigazgatás keretein kívül tevékenykedett szervezet szakértői a reformváltozatok társadalmi és gazdasági hatásvizsgálatát is elvégezték 2050-ig.

A nyugdíjrendszer időzített bombáival a döntéshozók is tisztában vannak, legalábbis elvileg. Hiszen a Széll Kálmán-terv is leszögezi: „A népesség idősödése a korfüggő kiadások emelkedésével jár, ami – amennyiben nem kerül sor megfelelő intézkedésekre – az államadósság hosszú távú növekedése irányába hat”.

Rendszerszintű átalakítás helyett tűzoltás

Még 2009-ben született döntés a nyugdíjkorhatár-emelésről. Eszerint ez 2012-től 62, majd 2021-ig fokozatosan, nőknél és férfiaknál egységesen 65 évre nő. Ugyancsak három évvel ezelőtt szűnt meg a 13. havi nyugdíj.

2011-ben eltörölték a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságot, ezzel megszűnt a nyugdíjrendszer harmadik pillére. A magánnyugdíjak befizetését államosították. A jelenlegi kormány szüntette meg a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét is.

2012-től megváltozott a nyugdíjak indexálásának módszere, az éves nyugdíjemelés összege a költségvetési törvényben tervezett fogyasztói árindexszel – nem pedig, miként az utóbbi 12 évben, az infláció és a bérek növekedésének átlagával – megegyező mértékben nő.

Ez év elejétől megszűnt a rokkantnyugdíj.

2011-ben eltörölték a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságot, ezzel megszűnt a nyugdíjrendszer harmadik pillére. A magánnyugdíjak befizetését államosították. A jelenlegi kormány szüntette meg a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét is.

2012-től megváltozott a nyugdíjak indexálásának módszere, az éves nyugdíjemelés összege a költségvetési törvényben tervezett fogyasztói árindexszel – nem pedig, miként az utóbbi 12 évben, az infláció és a bérek növekedésének átlagával – megegyező mértékben nő.

Ez év elejétől megszűnt a rokkantnyugdíj. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek