Lapzártánk után került a parlament napirendjére a felsőoktatási törvény, amelybe néhány nappal a végszavazás előtt kerültek be a leendő diplomások röghöz kötését szabályozó passzusok. A sietséget a kormány részéről az indokolta, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a rendeletet, amely azt szabályozta, konkrétan kitől és mit várnak el az állami finanszírozásért cserébe. A taláros testület szerint ez olyan súlyú kérdés, amit törvénybe kell foglalni.
Ennek megfelelően a felsőoktatási törvényhez nyújtotta be a szükséges módosítást az Országgyűlés oktatási bizottsága, és az teljességgel megegyezik a januári kormányrendelettel. A röghöz kötésről szóló jogszabály vizsgálatát még márciusban kezdeményezte az alapjogi biztos a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kérésére.
Szabó Máté úgy vélte, hogy az aránytalanul korlátozza az egyetemi, főiskolai hallgatók önrendelkezési jogát, továbbá a munka és foglalkozás szabad megválasztásához való jogát. Ezért kérte a kormányrendelet hatálybalépésének haladéktalan felfüggesztését, valamint a taláros testület állásfoglalását.
Miután az Ab csak formai kifogást emelt a rendelkezéssel kapcsolatban, a HÖOK elnöke, Nagy Dávid jelezte: ha törvényesítik a hallgatói szerződés intézményét, a szervezet elölről kezdi a jogorvoslati procedúrát.
Van azonban, aki szerint teljességgel értelmetlen és fölösleges is az ilyesfajta szabályozás. A már diplomás, de még szakorvosi képesítéssel nem rendelkező orvosokat képviselő Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint a hallgatói szerződés csupán egy adminisztratív eszköz, és nem csak az akut munkaerőkrízis-kezeléshez nem elegendő, de ahhoz sem, hogy megakadályozza az orvosok külföldre vándorlását. Papp Magor azt mondja: „inkább olyan érdemi lépéseken kellene gondolkodni, amelyek nyomán a most egyetemre készülő generációnak már nem azon gondolkodnia, hogy külföldön keresse-e a boldogulást”.
További részletek a csütörtöki Világgazdaságban.
