Sokmilliárdos teher az autósokra
Az idősebb személygépkocsik és kisteherautók, valamint motorok sűrűbb műszaki vizsgáztatását javasolja az Európai Bizottság múlt héten beterjesztett tervezete. A jelenlegi – hazánkban is érvényes – uniós minimum-előírás a 3,5 tonnánál kisebb súlyú gépkocsik, illetve a motorok esetében azt írja elő, hogy a kötelező műszaki vizsgálatoknak 4+2+2-es szabály szerint kell megtörténniük. Ez azt jelenti, hogy az első műszakit a jármű 4 éves korában kell elvégezni, majd azután kétévente kell vizsgára menni.
A közlekedésbiztonság fokozása érdekében a brüsszeli testület a 4+2+2-es előírást 4+2+1-esre változtatná, vagyis a járművek hétéves korától már csak évente adnák ki a műszaki engedélyt. Ez azt jelentené, hogy a hét évnél idősebb járművek tulajdonosainak duplázódnának a műszaki vizsgáztatás költségei, miután a korábbi két év helyett már évente kellene vizsgára vinni az autókat, illetve motorokat.
A brüsszeli javaslat emellett a hazánkban jelenleg nem vizsgaköteles 50 köbcentinél kisebb segédmotorok, vagyis a robogók esetében is előírná a rendszeres, 4+2+1-es szabály alapján a műszaki vizsgáztatást. Becsült adatok szerint hazánkban jelenleg 300–600 ezerre tehető a robogók száma, így a brüsszeli javaslatok elfogadásával erre a körre is kiterjedne a vizsgáztatási kötelezettség. Pár éve Magyarországon is volt szándék arra, hogy robogókra is kiterjesszék a kötelező műszakiztatást, azonban az ötlet végül elhalt.
A bizottság uniós szinten előírná azt is, hogy azok az autók, amelyek a négyéves vizsga idején már 160 ezer kilométert futottak – ezek közé a 3,5 tonnánál kisebb tömegű járművek közül főként a céges felhasználású kisteherautók tartoznak – csak egy évre kapjanak műszakit. Ezen gépkocsik esetében négyéves kortól kezdve évente kellene vizsgáztatni, mint ahogyan a taxik, mentők esetében ez már az első évtől kezdve így van már most is az uniós előírás szerint.
Közlekedésbiztonsági szakértők lapunknak elmondták: szakmai szempontból teljesen indokolható, hogy a közlekedésbiztonság fokozása érdekében gyakrabban ellenőrizzék kötelező módon az idősebb, illetve a sokat futott járműveket.
A brüsszeli javaslatok az autósok és motorosok számára a terhek növekedését vonná maga után, míg a hazai költségvetésnek jelentős többletbevételt hoznának. A járművek vizsgadíjának mintegy 60–70 százaléka ugyanis a kincstárba folyik, a maradék 30–40 százalék pedig a vizsgaállomásokon marad, amelyek 85 százalékát megbízott szerződéses partnerek működtetik, míg a többi 15 százalék állami vizsgaállomás.
A jövő évi költségvetés tervezetében közel 29 milliárd forint működési bevétel van betervezve a vizsgákat kezelő Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) esetében. Az NKH bevételeinek 70–80 százaléka pedig a műszaki vizsgák díjaiból származik, vagyis évente mintegy 20–23 milliárd forint bevétele van a költségvetésnek a vizsgadíjakból. Ez a bevétel a brüsszeli javaslatok elfogadásával számításaink szerint további 15–17 milliárddal nőhet. Magyarországon ugyanis jelenleg 2,5–2,8 millió 11–12 éves átlagéletkorú, 3,5 millió tonnánál kisebb súlyú jármű fut az utakon, amelyek 60–70 százaléka 7 évnél idősebb, vagyis évente legalább mintegy 1,5 millió jármű pluszvizsgáztatását eredményezné a brüsszeli javaslat elfogadása a jelenlegi évi mintegy 1,8 millió műszaki vizsga mellé. A személygépkocsik esetében a jelenlegi 16 290 forintos vizsgadíjjal számolva a plusz 1,5 millió vizsga mintegy 25 milliárdos vizsgadíjat jelentene évente, amelyből 15–17 milliárd folyna be a büdzsébe.
A bevétel azonban még ennél is nagyobb lehet, ugyanis a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendelettervezete szerint a személygépkocsik esetében a vizsga díja 22 ezer forintra emelkedik.
Évi 1200 életet mentene meg Brüsszel, az eljárás sok évbe telhet
A brüsszeli javaslat elfogadásáig az uniós döntéshozatali eljárások átlagos idejét tekintve akár évek is eltelhetnek. Az Európai Bizottság tervezetét ugyanis a tagállami szakminisztereket képviselő tanácsnak, illetve az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Emellett az is előfordulhat, hogy az eredeti brüsszeli javaslatot akár több lényeges ponton módosított formában hagyják majd jóvá. Brüsszel a közúti közlekedés biztonságának erősítése érdekében nyújtotta be javaslatait.A bizottság elemzései szerint ugyanis a járművek műszaki hibái jelentősen hozzájárulnak a balesetekhez: az összes személygépkocsival elszenvedett baleset 6 százalékáért felelősek; ez kétezer halottat és ennél jóval több sebesültet jelent évente. A motorok esetében pedig a balesetek nyolc százaléka ered technikai jellegű meghibásodásból. Brüsszel szerint a legfőbb probléma, hogy egyszerűen túlságosan sok, műszaki hibával rendelkező gépjármű közlekedik az utakon.
Nemrég közzétett brit és német tanulmányok szerint az utakon lévő személyautók 10 százalékának van olyan hibája, amely miatt nem felelne meg a műszaki vizsgán. Az új javaslatok EU-szerte évente több mint 1200 élet megmentését és több mint 36 ezer műszaki hibából adódó baleset elkerülését tűzték ki célul.
A bizottság elemzései szerint ugyanis a járművek műszaki hibái jelentősen hozzájárulnak a balesetekhez: az összes személygépkocsival elszenvedett baleset 6 százalékáért felelősek; ez kétezer halottat és ennél jóval több sebesültet jelent évente. A motorok esetében pedig a balesetek nyolc százaléka ered technikai jellegű meghibásodásból. Brüsszel szerint a legfőbb probléma, hogy egyszerűen túlságosan sok, műszaki hibával rendelkező gépjármű közlekedik az utakon.
Nemrég közzétett brit és német tanulmányok szerint az utakon lévő személyautók 10 százalékának van olyan hibája, amely miatt nem felelne meg a műszaki vizsgán. Az új javaslatok EU-szerte évente több mint 1200 élet megmentését és több mint 36 ezer műszaki hibából adódó baleset elkerülését tűzték ki célul.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.